JOGI KÉRDÉSEK


KÉRDÉS
A létesítő okiratot meddig kell módosítani a Civil törvénynek és a legújabb PTK-nak megfelelően?

VÁLASZ
A már korábban nyilvántartásba bejegyzett egyesület és alapítvány 2017. január 1-jét követően csak az első egyesületi közgyűlési, illetve alapító általi módosítással együtt köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a hatályos PTK szabályainak.

Ha az okiratba foglalt adatokban nincs változás, nem kell a civil szervezetek létesítő okiratát akkor sem módosítani, ha az utalt jogszabályok, hivatkozások és elnevezések a PTK-nak vagy más jogszabálynak már nem felelnek meg. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a szervezet valamennyi PTK szerinti változást is köteles már azon átvezetni.

Amennyiben módosításra kerül sor, az új szabályok szerint az egyesület alapszabálya már nem tartalmazhatja az elnökségi és felügyelő bizottsági tagok nevét. Figyelem, alapítványok esetén a kuratórium tagjainak nevét, anyja nevét és lakóhelyét továbbra is tartalmaznia kell az alapító okiratnak.

Mind alapítványok, mind egyesületek esetén a képviselő(k) adóazonosító számát is be kell jelenteni.

 

KÉRDÉS
Mi a különbség a közhasznú tevékenység és a közhasznú jogállás között?

VÁLASZ
Az előbbit végezheti bármely civil szervezet – bírósági nyilvántartásba vétel, erről szóló végzés nélkül is –, viszont az utóbbi, kedvezmények igénybevételére is jogosító jogállást csak a törvényszék közhasznúsági nyilvántartásba vételről szóló határozata, a közhasznúsági feltételeknek való megfelelés alapján nyeri el a szervezet.

 

KÉRDÉS
Mi a közhasznú feladat?

VÁLASZ
Közhasznú szervezetté minősíthető az a Magyarországon nyilvántartásba vett, közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését a törvény lehetővé teszi.

A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell, hogy a szervezet

a) milyen közhasznú tevékenység(ek)et folytat, e közhasznú tevékenység(ek)et mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá, hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő, valamint – ha tagsággal rendelkezik – nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból;

b) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;

c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;

d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

 

KÉRDÉS
Hol járhat utána egy szervezet annak, hogy mik a közhasznú feladatok?

VÁLASZ
A közhasznú feladatok meghatározásához a cél szerinti feladatok közül kell megjelölni, hogy melyik feladat kapcsolódik közvetlenül vagy közvetetetten állami vagy önkormányzati feladathoz. Ehhez javasoljuk a fontosabb ágazati törvényeket figyelembe venni, melyek alapján pontosan megjelölhető, melyik állami vagy önkormányzati feladatot szeretné ellátni a civil szervezet (cél, szándék, preambulum nem elegendő). Javasoljuk továbbá az adott szervezetre vonatkozó szabályozás mellett a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 13. és 23. §-ának áttekintését, hiszen ez a törvény egyértelműen meghatározza az önkormányzati feladatokat.

 

KÉRDÉS
Működhet-e egy évek óta tevékenységet nem folytató civil szervezet tovább, hol és kinél kell, illetve szükséges-e egyáltalán bejelenteni újbóli működésünket? Ezzel kapcsolatban van-e valamilyen kötelezettségünk?

VÁLASZ
A bíróságon már egyszer nyilvántartásba vett civil szervezet változatlan formában működhet és működik, ezért a kötelezettségek tovább is terhelik (pl. május 31. – beszámoló leadása az OBH felé), a Civil törvény nem írja elő a szervezetek ismételt nyilvántartásba vételét.

 

KÉRDÉS
Hol lehet megtalálni a bíróság által kért nyomtatványokat?

VÁLASZ
Minden, a civil eljárások során használatos nyomtatvány letölthető a https://birosag.hu/eljarasok-nyomtatvanyai/civil-eljarasok-urlapjai/civil-eljaras-nyomtatvanyok oldalról.

 

KÉRDÉS
Adhat-e önkormányzat nem közhasznú szervezetnek támogatást, és milyen formában?

VÁLASZ
Igen, ebben a tekintetben nincsen változás a törvényben, általában az önkormányzati pályázati kiírásokat kell figyelemmel kísérni, illetve egyedi támogatási szerződések köthetők.

 

KÉRDÉS
Hogyan tudunk eleget tenni a Civil tv. 30. § (3) bekezdésében előírt Civil Információs Portál számára történő lekérdezésnek?

VÁLASZ
A szabály csak a Bíróság számára tartalmaz előírást. A Bíróság a letétbe helyezett beszámolót és a civil szervezet nyilvános adatait elektronikusan hozzáférhetővé teszi, mely a Civil Információs Portálon keresztül (https://civil.info.hu/index.html#organizationarea), illetve a Törvényszék közhiteles névjegyzékében (https://birosag.hu/civil-szervezetek-nevjegyzeke) keresve érhető el.

 

KÉRDÉS
A kérelem mellé milyen csatolandó iratok szükségesek egy alapítvány nyilvántartásba vételéhez?

VÁLASZ
Az „Alapító okirat”, a „Székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat”, az alapítvány kurátorának/kurátorainak „Összeférhetetlenségi és kizáró okokra vonatkozó nyilatkozata”, „Igazolás az alapítvány céljára rendelt vagyon rendelkezésre bocsátásáról”. Szükség szerint egyéb okiratok csatolása is felmerülhet.

 

KÉRDÉS
Alapítvány nyilvántartásba vételi kérelmének kitöltésekor az adószámra, statisztikai számjelre vonatkozó lapot is ki kell tölteni, vagy ezt külön kell kérnünk a NAV-tól?

VÁLASZ
Nagyon fontos ezeknek az oldalaknak a kitöltése, ugyanis ha alapításkor a bíróságon keresztül nem igénylik meg, akkor nagyon nehezen fognak tudni később hozzájutni, és a működés addig kizárt lesz.

 

KÉRDÉS
Egyesület bejegyzésében szeretnénk segítséget kérni: mi az eljárás menete, milyen dokumentumok szükségesek hozzá, mikre érdemes figyelni?

VÁLASZ
Egyesületet legalább 10 fő (tag) hozhat létre úgy, hogy ez a 10 személy a szervezet megalakulását kimondja, alapszabályát megállapítja és ügyintéző, képviseleti szervét megválasztja. Még ha nem is választják a hivatalos közgyűlési formát, akkor is szükséges, hogy az alakulásnál egybehangzóan megtörténjen az akaratnyilatkozat, az alapszabály elfogadása, a tisztségviselők megválasztása és a megválasztott tisztségviselők elfogadó nyilatkozatának megtétele. E logika mentén értelemszerűen minden papíron azonos dátumnak kell szerepelnie.

Az egyesületnek magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges.

Az alapítás menete:

• Össze kell szedni legalább 10 alapító tagot.

• A 10 alapító tagnak egybehangzóan ki kell mondani az egyesület megalakulását.

• Az alakuló ülésen el kell fogadni az alapszabályt, és utána meg kell választani az egyesület képviselőjét és a tisztségviselőket, akiknek nevét, lakcímét a létesítő okiratnak és a jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmaznia kell. A választás az alapszabály rendelkezése szerint lehet nyílt vagy titkos.

• Az alakuló ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely mellé a jelenlévő tagok nevét, címét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet és tagjegyzéket is fel kell venni és a bejegyzéshez mellékelni. A jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmaznia kell, hogy az egyesület mikor, hány fővel alakult meg és hogy a tisztségviselőket hogyan választották meg.

• A tisztségviselőknek írásos elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük.

• Az alakuló üléstől számított 30 napon belül a bíróságon nyilvántartásba kell vetetni az egyesületet.

 

Ha nem írják bele az alapszabályba a tisztségviselők megbízásának időtartamát vagy határozatlant írnak, akkor 2 év után automatikusan megszűnik a megbízatás, így ebből elég sok gond lehet. Legegyszerűbb kimondani, hogy mennyi időre szól a megbízatás, ez a törvény szerint 5 évig tarthat, utána mindenképp tisztújító közgyűlést kell tartani (személyükben maradhatnak ugyanazok, akik korábban voltak, de őket 5 évente ismét meg kell választania a közgyűlésnek).

 

KÉRDÉS
Egy alakuló egyesület több telephelyet/székhelyet szeretne megjelölni a nyilvántartásba vételnél, ugyanis több megyében is működni kíván a későbbiek során, mert célja, hogy országos szervezetté váljon. A vállalt telephelyek/székhelyek esetében be kell-e jelenteni működésüket az ottani Bíróságnak, vagy elegendő csak a nyilvántartásba vétel szerinti illetékes Bíróságnak?

VÁLASZ
Székhely egy lehet, az határozza meg a bejegyző és a későbbiekben mindig eljáró bíróságot. A civil szervezeteknél nem létezik az „áttétel” fogalma, így ha a székhely változik is a jövőben, mindig a bejegyző bíróság fog eljárni a szervezetet érintő ügyekben. Telephelyet nem kötelező bejelenteni, nem is szerepel a közhiteles nyilvántartásban, azonban pályázatoknál az alapszabályi rendelkezéssel tudják igazolni az adott területen végzett feladatot. Így javaslom a telephelyek betételét az alapszabályba. A telephelyet is a bejegyző bíróságnál kell nyilvántartásba vetetni.

Fontos, hogy mind a székhely, mint a telephely esetén tulajdonosi és jogosulti (pl. haszonélvezői) nyilatkozat kell, tulajdoni lappal.

E szabályozás vonatkozik az alapítványokra is.

 

KÉRDÉS
Szeretnénk megváltoztatni alapítványunk székhelyét, mi ennek a menete?

VÁLASZ
A székhelyváltoztatáshoz az alapító okirat módosítása szükséges. A korábbi alapító okiratban a módosítást jelölni kell, technikailag legegyszerűbb módon át kell húzni a székhelycímet és dőlt betűkkel jelezni kell az új helyet. Az alapító okiratot csak az alapító írhatja alá.

Szükség van még székhelyhasználati hozzájárulásra, vagyis a tulajdonos engedélyezi, hogy az alapítvány az ingatlant meghatározott ideig ingyenesen vagy bérleti/használati díj ellenében használja. Ehhez csatolni kell az ingatlan nem hiteles tulajdoni lapját. Ha több tulajdonos vagy haszonélvező is van, mindenkinek az írásos beleegyezése szükséges.

Végül ki kell tölteni a változásbejegyzési formanyomtatványt (ez a PK102 V jelű nyomtatvány).

E szabályozás vonatkozik az egyesületekre is, nyilván akként, hogy alapszabályt módosítanak és a Pk 101V formanyomtatványt használják.

 

KÉRDÉS
Egy természetes személy lehet több alapítványban is kuratóriumi tag, illetve alapíthat több alapítványt is? Lehet az, hogy egy személy alapít 2 alapítványt, és mindkettő kuratóriumában tag is?

VÁLASZ
Igen, valaki lehet alapítója több alapítványnak és több alapítványban is lehet kuratóriumi tag. Ha elnyerik a közhasznú fokozatot, akkor minden szervezetet értesíteni kell, hogy máshol is betölt kuratóriumi tisztséget. Fontos, hogy csak akkor lehet valaki a maga által alapított alapítványban kuratóriumi tag, ha ő és a közeli hozzátartozói nincsenek többségben a kuratóriumban, ugyanis ebben az esetben ez összeférhetetlennek minősül. Ennek megfelelően, ha egyesületi formáról van szó: valaki lehet több egyesületben is tag, akár az ügyvezető szerv tagja is.

 

KÉRDÉS
Hogyan kell egy alapítvány alapító okiratát módosítani?

VÁLASZ
Az alapító okiratot indokolt esetben – az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül – az alapító módosíthatja és adhatja be a változásbejegyzési kérelem kitöltésével (több alapító esetén együttes kérelemben). Fontos, hogy a cél változtatható, akár bővíthető is, azonban az ennek teljesítéséhez szükséges vagyon rendelkezésre állását igazolni kell, vagy az alapítónak további vagyont kell rendelnie az új célhoz.

 

KÉRDÉS
Alapítványunk alapító okirat módosítás előtt áll. Úgy tudjuk, lehetőség van a birosag.hu oldalról letöltött alapító okirat mintát használni. Ez a minta új alapítvány bejegyzésénél is használható? Illetve meglévő alapítványnál hogyan tudok áttérni a mintára?

VÁLASZ
Természetesen alapításnál és módosításnál is használhatók ezek a sablonok, az általános nyomtatványkitöltőben a formanyomtatványon a K jelű fülnél a második x-et kell bejelölni és ekkor nyílnak meg a mintaokiratok. Amennyiben a mintaokiratoknál bármilyen hiányosságot észlel a bíróság, hiánypótlásra nem kerülhet sor a törvény rendelkezése miatt, azonnali elutasításra kerül sor azzal, hogy a bejegyzési-, változásbejegyzési eljárás bármikor újrakezdhető.

 

KÉRDÉS
Nemrég nyújtottam be a bíróságnak az alapszabályunk módosításával kapcsolatos változásbejegyzést, ügyfélkapun keresztül. Azóta viszont semmiféle visszajelzést nem kaptam (sem az email címemre, sem az ügyfélkapura). Mi ilyenkor a teendő?

VÁLASZ
A változásbejegyzési kérelem benyújtása után az alábbi emaileknek kell érkeznie:

1. Másodperceken belül arról, hogy a rendszer befogadta az iratot.

2. Általában aznap vagy másnap, hogy a bírósági lajstromozás megtörtént.

Első körben a levelezés spam mappáját érdemes leellenőrizni, hogy nem keveredtek-e oda a fenti levelek, illetve az ügyfélkapus belépés után azonnal látszania kell(ene) ezeknek az üzeneteknek. Amennyiben nem található semmi erre utaló üzenet, úgy ismételten el kell indítani a számítógépes benyújtási folyamatot.

 

KÉRDÉS
Mik az általános tudnivalók egy változásbejegyzési kérelem esetén?

VÁLASZ
A változásbejegyzési kérelemhez jellemzően csatolni kell a legfőbb szerv ülésének jegyzőkönyvét és jelenléti ívét, új tisztségviselők választása esetén az elfogadó nyilatkozatukat, székhelyváltozás esetén az ingatlan tulajdoni lapját és a tulajdonos, haszonélvező hozzájáruló nyilatkozatát. A változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni azokat az okiratokat, amelyek a bíróság rendelkezésére állnak, s amelyek a változásbejegyzési kérelem adatai alapján megállapíthatóan nem módosultak. A létesítő okirat módosítása esetén a változásbejegyzési kérelemhez csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is. Fontos, hogy a létesítő okiratban jól láthatóan szerepeljenek a módosítások (pl. dőlt betűvel vagy félkövér betűvel stb.) . Én azt szoktam tanácsolni, hogy csatoljanak egy olyan példányt, ahol a régi információk még áthúzottan szerepelnek a szövegben, és csatoljanak egy olyan verziót is, ahol a letisztázott, új adatok szerepelnek. Az egységes szerkezet végére: „..szervezet elnöke és képviselője igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

Lemondó nyilatkozatot is kell tenniük a korábbi tagoknak, az újaknak pedig elfogadó nyilatkozatot, és ezeket is csatolni kell. A lemondó, valamint az elfogadó nyilatkozatokról hivatalos sablonminta nem létezik, így ezekben nincs formai kötelezettség, aminek meg kell felelni.

 

KÉRDÉS
Amennyiben tisztségviselő választás történt, azt hány napon belül kell benyújtani a bírósághoz? Mi ennek a módja, milyen alátámasztó dokumentumok szükségesek hozzá? A benyújtáshoz mindenképpen szükség van-e ügyvéd segítségére?

VÁLASZ
Közgyűlés tartása szükséges, ott kell megválasztani az új tisztségviselő(ke)t. A folyamathoz alapvetően az alapszabály módosítására is szükség van, amiben lehet, hogy csak a dátum változik (a 2017 január 1-től hatályos Ptk rendelkezései szerint nem kell az egyesületi alapszabályban szerepeltetni a tisztségviselőket, ezeket az adatokat javasolt a jegyzőkönyvben, illetve elfogadó nyilatkozattal rögzíteni).

Az alapszabály módosítását a változásbejegyzési kérelemmel (PK 101V) a közgyűlést követő 60 napon belül kell benyújtani. Csatolni kell a közgyűlési jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet, valamint a tisztségviselő(k) elfogadó nyilatkozatát.

Nincs ügyvédkényszer, viszont az okiratokon szerepeljen mindig két tanú.

 

KÉRDÉS
Mit kell tennünk akkor, amikor az alapító át kívánja ruházni az alapítói jogokat alapítványon belül az alapítvány elnökére? Milyen nyomtatványra lesz ebben az esetben szükségünk? Az ügymenet kapcsán az alapító okiratot is módosítanunk kell?

VÁLASZ
Mivel az alapító okiratban fel kell tüntetni az alapító, vagy alapítók nevét és lakcímét vagy székhelyét, a folyamat az alapító okirat módosításával és változásbejegyzéssel jár együtt (hiszen az alapító személye megváltozik). Az alapító és a kuratóriumi elnök nem lehet ugyanaz a személy, tehát egyúttal új kuratóriumi elnököt is kell választaniuk. Ebben az esetben az alapítói okirat módosításán túl szükséges dokumentumok:

- a jelenlegi alapítótól egy nyilatkozat az alapítói jogok átruházásról,

- lemondó nyilatkozat a kuratórium elnökétől,

- az új kuratóriumi elnöktől pedig egy elfogadó nyilatkozat.

A lemondó és az elfogadó nyilatkozatokról hivatalos sablonminta nem létezik, így ebben nincs formai kötelezettség, aminek meg kellene felelniük. Alapítvány változásbejegyzés iránti kérelmének mintája az alábbi linkre kattintva érhető el: https://birosag.hu/nyomtatvanyok/valtozasbejegyzese-iranti-kerelem/alapitvany-valtozasbejegyzese-iranti-kerelem

 

KÉRDÉS
Új bankszámlát szeretnénk nyitni, amihez bírósági kivonatra lenne szükségünk. Az lenne a legpraktikusabb, ha ezt online tudnánk intézni. Lehetséges-e ilyen úton megigényelni a kivonatot, ha igen, akkor mindez milyen költségekkel jár?

VÁLASZ
Minden törvényszék csak az általa vezetett szervezetekről adhat kivonatot, melyre vagy postai úton, vagy személyesen, az ügyfélszolgálaton (1051 Budapest, Nádor u. 28.) van lehetőség. A bírósági kivonat hiteles okiratának kiadása oldalanként 100 Ft-ba kerül, melyet illetékbélyeggel kell kifizetni (illetékbélyeg kizárólag a postahivatalokban kapható). Postai úton, kötetlen levélben is lehet kérni a kivonatot, az adott mennyiségű illetékbélyeg felragasztásával és egy felbélyegzett válaszboríték mellékelésével.

 

KÉRDÉS
Kinek kötelező elektronikus úton benyújtania a Törvényszék felé a változásbejelentő adatlapot?

VÁLASZ
Az alábbi szervezeteknek kötelező az elektronikus beküldés, ezen túlmenően bárki választhatja ezt az utat:

I.        a) a magánnyugdíjpénztár,

b) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

c) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja,

d) a köztestület,

e) a kölcsönös biztosító egyesület,

f) a hegyközség,

g) a párt,

h) az országos sportági szakszövetség,

i) a szövetség,

j) a közalapítvány

II.         a kérelmező jogi képviselővel jár el vagy

III.       a kérelmező az egyszerűsített nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárás lefolytatását kéri.

IV.       A közhasznú szervezetté minősítés iránti kérelmet kizárólag elektronikus úton lehet előterjeszteni, s az eljárásban a kérelmező a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. A közhasznú szervezet a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő.

 

KÉRDÉS
Ha egy egyesületben 10 fő alá csökkent a tagok száma, milyen feltételekkel válhat alapítvánnyá?

VÁLASZ
Sehogy, ebben nagyon szigorú a törvényi szabályozás: egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és egyesületekre válhat szét [PTK 3:83. §].

 

 

KÉRDÉS
Hogyan lehet alapítványokat összevonni, más szervezetté átalakítani?

VÁLASZ
Az alapítvány más alapítvánnyal történő egyesüléséről vagy az alapítvány szétválásáról az alapító(k) akkor hozhat döntést, ha az alapító okiratban meghatározott vagyoni juttatását teljesítette. Az egyesülés vagy a szétválás nem járhat az alapítványi vagyon csorbításával és az alapítványi cél veszélyeztetésével. [PTK 3:402. § (1-3)].

 

KÉRDÉS
Ki terjesztheti elő az alapítvány törlésének kérelmét?

VÁLASZ
Az alapítvány törlése iránti kérelmet – a törvényi feltételek megfelelősége alapulvételével – az alapítvány alapítója (ha több alapító van, akkor az alapítók együttesen), vagy ha az alapítói jogokat az alapítók testületben látják el az alapítók gyűlésének képviselője, illetőleg a végelszámoló terjesztheti elő a bíróságon.

 

KÉRDÉS
Mi a teendője egy alapítványnak kényszer-végelszámolás esetén?

VÁLASZ
Ha a szervezet a végelszámolási szakaszban van, minden esetben úgy kell eljárni, ahogy az a legutóbbi bírósági végzésben szerepel. Ez a szakasz sajnos tapasztalataink szerint akár 2 évig is eltarthat, úgyhogy türelemmel kell várni a konkrét kéréseket a Bíróság részéről. Ha már vége van a végelszámolási szakasznak, a Bíróság kimondja a megszűnést, és abban a végzésben lesz konkrétan leírva, hogy mennyi vagyont hova juttasson el a megszűnő szervezet (elvileg bankszámlaszámmal stb-vel).

 

KÉRDÉS
Milyen módon lehet kezdeményezni egyesület megszüntetését, amennyiben a kezdeményező/kérelmező nem tagja a civil szervezetnek?

VÁLASZ
Külsős személy nem tudja kezdeményezni a megszüntetési (megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló) eljárást, ugyanis ez egy közgyűlési döntés függvénye, és csak a szervezet/szervezeti tagok maguk kezdeményezhetik.

 

KÉRDÉS
Egy egyesület megszüntetéséhez milyen dokumentumokat kell benyújtani, illetve a megszüntetési eljárásnak mi az ügymenete?

VÁLASZ
1. Az egyesület megszüntetése első körben egy nemperes eljárásban történik, ahol az alábbi okok valamelyikére lehet hivatkozni a Ptk. 3. 48. alapján: az egyesület

  1. határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
  2. megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
  3. megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált és új célt nem határoztak meg;
  4. tagjainak száma hat hónapon keresztül a PTK-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökkent. Ez esetben két tagjegyzéket javasolt benyújtani: egyet az aktuális időponttal, illetve ehhez képest egy 6 hónapnál korábbi időponttal, mindkettőn 10 fő alatti taglétszámmal.

 

2. A birosag.hu honlapon a civil szervezetek/nyomtatványok pont között kell az ÁNYK-n keresztül kitölteni a „Szervezet jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló kérelem” elnevezésű űrlapot. Ha eddig papír alapon dolgozott a szervezet, akkor ez a dokumentum postázható, de beküldhető ügyfélkapun keresztül is. Ha közhasznú a szervezet, akkor csak elektronikus úton lehet beküldeni a nyomtatványt.

 

3. Mellékletként nyilatkozzon az elnök arról, hogy nem működik az egyesület, nincs vagyonuk, továbbá, hogy tagjaik száma 10 fő alá csökkent. Ezeket a nyilatkozatokat az elnök írja alá és két tanúnak kell szerepelnie az iratokon. Ha elektronikusan küldik be az iratokat, akkor azokat a csatolmányok kezelése menüpont alá kell feltölteni, ha papír alapon, akkor elég egy példányt megküldeni a bíróságnak.

 

4. A bíróság ez után hoz egy döntést a megszüntetésről, majd ezt követi egy úgynevezett kényszer-végelszámolás/végelszámolás. Elsődlegesen az elnök lesz a végelszámoló, a bíróság pedig folyamatosan küldeni fogja a végzéseket, hogy milyen dokumentumokat szükséges csatolniuk. Ha minden papír összegyűlt, ekkor következik a törlési kérelem nyomtatvány kitöltése, ami után a bíróság véglegesen meghozza döntését az egyesület törlését illetően.

A gyakorlatban:

a) ha nincs vagyon és adósság: Közgyűlési döntés alapján kérhető a megszűnési ok megállapítása, a vagyontalanság, adósságmentesség jelezhető a bíróságnak (pl. a közgyűlési jegyzőkönyvben egy utalással). A jelzés terjedjen ki mindenre (bankszámla, házipénztár, ingó, ingatlan). A bíróság megállapítja az ok beálltát és egy újabb eljárásban hivatalból elrendeli az egyszerűsített törlési eljárás megindítását.

b) ha van vagyon vagy adósság: A közgyűlés kimondja a végelszámolás megindítását, kijelöli a végelszámolót. Kérni kell a megszűnési ok megállapítását és a végelszámolás bejegyzését a nyilvántartásba. A végelszámoló lefolytatja a végelszámolást, de ez esetben a végén még egy közgyűlés kell az elfogadáshoz. Utána kérhető a törlési eljárás.

 

KÉRDÉS
Alapítvány megszüntetéséhez milyen dokumentumokat kell benyújtani, illetve a megszüntetési eljárásnak mi az ügymenete?

VÁLASZ
A Ptk. szerint az alapítvány jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az alapítvány a célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg;

b) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód; vagy

c) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytat tevékenységet.

Ha valamelyik megszűnési ok bekövetkezik, a kuratórium értesíti az alapítói jogokat gyakorló személyt vagy szervet a szükséges intézkedések megtétele érdekében, és a megszűnési ok bekövetkeztét közli a felügyelőbizottsággal és a könyvvizsgálóval is.

Ha az alapítói jogokat gyakorló személy vagy szerv a megszűnési ok alapján harminc napon belül érdemi intézkedést nem hoz, a kuratórium ezt követően köteles a nyilvántartó bírósághoz bejelenteni a megszűnési okot. A bejelentési kötelezettség késedelmes voltából vagy elmulasztásából eredő károkért az alapítvánnyal és harmadik személyekkel szemben a kuratórium tagjai egyetemlegesen felelnek.

Az alapító nem szüntetheti meg az alapítványt.

A megszűnési ok megállapításához elég az egyik Ptk.-ban írt okra hivatkozni, de persze lehet többre is.

Gyakorlatban:

a) ha nincs vagyon és adósság: Kuratóriumi, alapítói döntés alapján kérhető a megszűnési ok megállapítása, a vagyontalanság, adósságmentesség jelezhető a bíróságnak (pl. a kuratóriumi jegyzőkönyvben egy utalással, alapítói nyilatkozattal). A jelzés terjedjen ki mindenre (bankszámla, házipénztár, ingó, ingatlan). A bíróság megállapítja az ok beálltát és egy újabb eljárásban hivatalból elrendeli az egyszerűsített törlési eljárás megindítását.

b) ha van vagyon vagy adósság: Kérni kell a megszűnési ok megállapítását és a végelszámolás bejegyzését a nyilvántartásba. A végelszámoló lefolytatja a végelszámolást. Utána kérhető a törlési eljárás.

 

KÉRDÉS
Hivatalos okiraton a hatályos jogi szabályozás szerint a tanúknak milyen adatait kötelező feltüntetni?

VÁLASZ
A szabályos tanúzáshoz két tanú és mindkettőjük neve, lakcíme és aláírása szükséges.

 

KÉRDÉS
Be kell-e jelenteni a Bíróságon, ha a szervezet bankszámlát nyitott?

VÁLASZ
Nem, az ilyen jellegű adatváltozás a Bíróságon nem bejelentés köteles.

 

KÉRDÉS
A civil társaság létrehozásának van-e valamilyen jogi/formai követelménye, illetve milyen kötelezettségekkel jár?

VÁLASZ
A civil társaság nem jogi személy, hanem egy egyszerű civil szervezeti forma, melyet természetes személyek – legalább két fő – hozhatnak létre a nem gazdasági érdekű közös céljaik megvalósítására, közösségi célú tevékenységük összehangolására. Civil társaságok vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatók, ezért alapításuk nem igényel bírósági, vagy hatósági bejegyzést, regisztrációt, és a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni (azzal az eltéréssel, hogy az ügyvitelre kijelölt tag kivételével a tagságot bármely tag azonnali hatállyal felmondhatja). A civil társaságokról bővebben az alábbi oldalon tájékozódhat: https://www.nonprofit.hu/tudastar/civil-tarsasag--mi-az

 

KÉRDÉS
Az iskolai közösségi szolgálat kapcsán mely jogszabályok irányadóak, milyen feltételeknek, regisztrációs/bejelentési, illetve egyéb kötelezettségeknek szükséges megfelelni egy civil szervezetnek, amely diák-önkénteseket kíván fogadni iskolai közösségi szolgálatuk teljesítése körében?

VÁLASZ
Az iskola feladatait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 133. §-a szabályozza. Ha civil szervezetet választ az érettségire készülő diák az 50 órás iskolai közösségi szolgálathoz, akkor javasolt, hogy a szervezet az EMMI-nél regisztrált „közérdekű önkéntesfogadó szervezet” legyen, valamint mindenképp szükséges, hogy az iskola és az civil szervezet között együttműködési megállapodás jöjjön létre. További információk az alábbi oldalon olvashatók: https://www.oktatas.hu/kozneveles/iskolai_kozossegi_szolgalat/jogszabalyok 

 

KÉRDÉS
Mire terjed ki a törvényességi ellenőrzés?

VÁLASZ
A törvényességi felügyeleti joga az ügyészségnek 2017. márciusában megszűnt, a bírósági törvényességi ellenőrzés vette át a helyét, mely bárki bejelentése alapján kezdeményezhető.

 

KÉRDÉS
Melyek a felügyelőbizottság jogkörei és azok mely törvénypontban vannak meghatározva?

VÁLASZ
A felügyelő bizottság jogköréről a Civil tv. 41. §-a rendelkezik. A testületet az alábbi jogosultságok illetik meg: a felügyelő bizottság alapvetően már nemcsak pénzügyi, hanem a teljes működést ellenőrző szerv. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják.

A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Az egyesület döntéshozó vagy ügyvezető szervét (elnökség) a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó vagy ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult. Így tehát a felügyelő bizottság kezdeményezheti a közgyűlés összehívását, sőt maga is megteheti ezt.


A Budapesti Civil Közösségi Szolgáltató Központ tevékenysége és programjai a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt és a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával valósulnak meg a CIC-KP-1-2020/1-000005 azonosító számú pályázat keretében.