Forrás: MTI/Origo/888.hu

A Századvég Gazdaságkutató vezetője szerint az induló konferenciasorozat keretében új felismeréseket, eredményeket és megoldásokat ismertetnek. Korábbi interjúra hivatkozva Márton Péter elmondta „hogy miközben prominens előadókat fogadunk, aközben útjára is indítjuk a piac, a gazdaság és a politika felé azokat az új felismeréseket, eredményeket és megoldásokat, amelyekre hónapról hónapra közösen jutunk." Ezért lett az esemény szlogenje az, hogy „velünk mindenki nyer". Idén várhatóan összesen 13 konferencia kerül megrendezésre, és remélik, hogy a sorozat 2018-ban is folytatódni fog, mondta Márton Péter a rendezvénysorozat első állomásának megnyitóján. A konferenciáról beszélve kiemelte, „hogy a legjobb előadókat hívták meg a rendezvényekre, akik a többiek előtt járnak, diktálják a tempót, képesek friss szemmel eredeti felismerésekhez jutni." Vezérigazgató úr arra is rávilágított, hogy az európai biztonság romlásával, az ember egyre inkább meggondolja, hogy hova is utazzon. Ebben a kontextusban kifejtette, hogy Magyarország eközben a biztonság szigete, egy biztos pont a bizonytalan világban, ahová érdemes eljönni, elidőzni és megismerni a magyar ételek és italok zamatát." Éppen ezért a magyar turizmus versenyelőnybe került a nagynevű és korábban magasabbra értékelt riválisainál. A turizmus a hazai gazdaság egyik sikerágazatává vált, ám ahol most tartunk, az nem lehet a végállomás, nem lehet hátradőlni, hiszen bőven van még fejlődési lehetőség. A jövőben a közösségi média rendkívül nagy szerepet tölt be a hazai turizmus fejlődésében. Ha az emberek a közösségi médiában élnek, akkor a közösségi médiában kell megnyernünk őket"

Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója

dr. Guller Zoltán a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója a Turizmus konferencián rámutatott: a vállalkozók és a munkavállalók érdeke is a bérhelyzet rendezése az ágazatban, amelyet tarthatatlannak nevezett. Hiába minden fejlesztési forrás, ha nem lesz munkaerő - mondta. Végig kell gondolni, hogy az állam mit tud tenni annak érdekében, hogy ez a cél meg tudjon valósulni. Az MTÜ közös gondolkodásra hívja az ágazat szereplőit - tette hozzá. Szavai szerint eljött az idő Magyarország számára a paradigmaváltásra, amire régóta nem volt példa a turisztikai szektorban. Mint mondta, komplex, globális átalakulásra van szükség, ami a szembenézéssel kezdődik. Hiába jön évről-évre több turista, és nő a belföldi turizmus, nyíltan beszélni kell az ágazat alapvető problémáiról, a jövedelmezőségéről, a munkaerő problémáról, és a képzési rendszer sajátosságairól - mondta. Szeretnék elérni, hogy a turisztikai szektor két év alatt megduplázza teljesítményét.

A kormányzat nyitott a jogszabályi könnyítésre, az adó-, járulék-, vagy áfacsökkentésre, eddig soha nem látott forrásokat fordít turisztikai fejlesztésre - sorolta. Ugyanakkor az ágazat szereplőitől azt várják, hogy az országmárka vagy térségi márka építéséhez járuljanak hozzá kampányfinanszírozással, illetve vegyenek részt a bérhelyzet rendezésében.

Szeretnék elérni, hogy 2018. január elsejétől valamennyi szálláshelyen olyan szoftver fusson, ami be lesz kötve az adóhatósághoz. Ennek az előkészítése zajlik - mondta. Közölte: várhatóan ősszel bemutatják Magyarország rövid, közép-, és hosszú távú turisztikai stratégiáját. Az egy évvel ezelőtt létrejött turisztikai ügynökségben új irányt jelentenek a térségi szintű fejlesztések, ahol koncentráltan valósul meg az élmények és szolgáltatások fejlesztése - sorolta. Eddig nevesített kiemelt turisztikai fejlesztési térségek a Balaton, Sopron-Fertő tó térsége, a Tokaj-Felső-Tiszavidék és Nyírség. A tervek szerint ebben a fél évben Dunakanyar, Budapest, Debrecen, Tiszta-tó, és Hortobágy kiemelt fejlesztési térségek kaphatnak támogatást. Egy korábbi kormánydöntés szerint a Balatonnál 367 milliárd forint, Sopron és térségében 60 milliárd forint, a Felső-Tisza vidékén 100 milliárd forint értékben valósulnak meg fejlesztések. A területi operatív programban (TOP) turisztikai fejlesztésekre ebben az uniós ciklusban további 102 milliárd forint áll rendelkezésre.

dr. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója

Strommer Dávid, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint fontos, hogy a fejlesztések tekintetében "ne szigetszerűen gondolkodjunk, hanem rendszerben". A Tokaj-vidéken az egyik kiemelt cél, hogy a turisták ne csak egyszer látogassanak oda, hanem visszatérő vendégek legyenek. A másik fontos cél a szezon kitolása a tavaszi időszaktól ősz végéig. Az ügyvezető szerint ehhez szükséges bővíteni a kulturális profilt is, és így a régió a borral kapcsolatos élményeknél is többet tud majd nyújtani. Tokaj-Hegyalján sajnos jelenleg kevés a magas színvonalú szálloda. Éppen ezért nagy eredmény, hogy egy új program ötmilliárd forintot biztosít a szállásfejlesztésre – mondta az ügyvezető. Strommer Dávid szerint fontos, hogy a tokaji bor előrébb kerüljön a minőségben, ami azt jelenti, hogy 400-500 forintért ne lehessen tokaji címkézésű bort vásárolni.

Strommer Dávid, a Tokaj Borvidék Fejlődéséért Nonprofit Kft. ügyvezetője

Zsidai Zoltán Roy közgazdász, étteremtulajdonos és gasztroszakember a munkaerőhiány enyhítésére tett javaslatot, úgy vélte egyszámjegyű áfával, a bérterhek csökkentésével, és a szervízdíj áfamentességével jelentősen nőhetnének az átlagbérek, amivel a külföldön dolgozókat is vissza lehetne csábítani az ágazatba. Úgy vélte, az állam a megfelelő szabályozói változásokkal lökést adhatna a szektornak. Megjegyezte, hogy a turizmusnak eddig nem volt stratégiája Magyarországon, amit annak neveznek, az inkább "gyenge főiskolai dolgozat" . A versenyképes gasztronómiához és turizmushoz ebben is eredményt kell elérni - mondta. Soha nem volt akkora az esélye a szektornak a magyar gazdaság legerősebb ágazatává válnia, mint most - összegezte.

Zsidai Zoltán Roy közgazdász

Megvalósítható a bérek erőteljes emelése a turizmusban, a bérszínvonal emelésének szükségessége egyértelmű Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének újonnan megválasztott elnöke szerint. Az elnök a szakmai konferencián elmondta: ez nem elképzelhetetlen, ha az állam is hozzá tud járulni. A szállodaszövetség örömmel fogadta a turisztikai ügynökség ágazati béremelésre tett javaslatát. A szálláshelyek áfájának csökkentése három éve a legfontosabb lobbitémájuk, hogy a keletkező többletet a bérekre fordítanák, nem a profitot szeretnék növelni - mondta. Kiemelte: az iparágban foglalkoztatottak bére a nemzetgazdasági átlag mindössze 60 százaléka. Ezen mindenképpen javítani kell, hogy az eredményesség ne romoljon, az áfacsökkentés erre egy alternatíva lehet - fűzte hozzá.

Az ágazat munkaerő-megtartó képessége 2010-óta csökken. Örömmel fogadták a javaslatot, és szeretnék jobban megfizetni a dolgozókat, mert nehezen találnak munkaerőt - mondta Döbröntei Ildikó, a Káli Art Inn Köveskál ügyvezető igazgatója.

A vonzerő növelésére vonatkozó felvetésre Mario Magalhaes, az Aria Hotel Budapest igazgatója azt mondta: a szolgáltatások színvonala, a gasztronómia is egyre jobban fejlődik Magyarországon, ez a dolgozókra is hat, egyre vonzóbb lehet.

Szállástrendek - panelbeszélgetés Balról jobbra: Döbröntei Ildikó, a Káli Art Inn Köveskál ügyvezető igazgatója, Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke, Kovács András, az Origo hírszerkesztője, Mario Magalhaes, az Aria Hotel Budapest szállodaigazgatója és Pinczés Bálint tolmács

Hegedűs Mónika, az Árpád Pálinka ügyvezetője szerint nincs pálinkaturizmus, a magyar pálinka megismertetésén dolgoznak. A külföldi mintákat alapul véve népszerű lehet a gasztroturizmus, de fejlődni kell. Fontosnak nevezte a pálinka bevonását a gasztronómiába, párosítsák ételekkel, ebben a vendéglátósoknak nagy szerepe van. Magyarországon 130 kereskedelmi főzde van, egy főzde sem képes önállóan a külföldi piacokat kiszolgálni, a közös brand kialakítására szükség van - húzta alá. A hazai szállodaipar szereplői szerint egyre népszerűbbek vagyunk.

Kovács Károly mádi étteremtulajdonos (Gusteau) arról beszélt, hogy létezik gasztroturizmus, de önmagában nem működik. A Bocuse d'Or nagyban hozzájárult a sikerhez, és ismertséghez, a gasztronómiában van fejlődés és nagy az érdeklődés. A minőség - ételek, kiszolgálás, alapanyagok - szerepe kiemelkedő, mert ha jól érzi magát a vendég, akkor más rendezvényeken is részt vesz.

Mészáros Pál, a szekszárdi Mészáros Borház tulajdonosa szerint a magyar bor nagymértékben hozzájárul Magyarország turizmusához és ismertségéhez, minden évben többen jönnek külföldről a magyar borok miatt. A szekszárdi borok jobb megismertetésén dolgoznak, öt év alatt három év borásza cím nyertese is szekszárdi lett, és a borvidék méretéhez képest jelentős díjakat kaptak.

Gasztroturizmus, gasztrotrendek - panelbeszélgetés Balról jobbra: Hegedűs Mónika, az Árpád Pálinka tulajdonosa, Kovács Károly, a Gusteau Kulináris Élményműhely Mádi Udvarház tulajdonosa, Kovács András, az Origo hírszerkesztője és Mészáros Pál, a Mészáros Borház és Pince tulajdonosa

Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója arról beszélt, hogy a világturizmusban komoly verseny zajlik. Az  ország adottságai megvannak, a rendezvényekben "jól állunk", a konferenciaturizmus élénkítéséhez azonban szükség lenne a régóta tervezett, nagy befogadóképességű, új kongresszusi központra.   A fesztiválturizmusról szólva hangsúlyozta, hogy jól meg kell különböztetni egymástól a rendezvényeket, azért, hogy nemzetközileg is vonzóak legyenek, és több látogatójuk legyen. A Magyar Turisztikai Ügynökségnek fel kellene mérnie, hogy milyen rendezvényeknek lehet ilyen sikere, és csak azoknak kell állami segítség - mondta.

Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál alapítója

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a terrorcselekmények turizmusra gyakorolt hatásáról szóló előadásában egyebek mellett azt emelte ki, hogy minden terrorcselekmény visszaveti a turizmust. Hozzátette, hogy biztonságpolitikai szempontból új helyzet alakult ki a világban az elmúlt években; a migránsokkal szemben Európa védtelen, a világban napi 20-22 háború zajlik, a második világháború óta nem volt egy békés nap sem.

Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági kutatócsoport-vezetője is azt erősítette meg, hogy szükség van béremelésre az ágazatban. Elmondta: a turizmusban a bérek a régióban a legalacsonyabbak, miközben az áfakulcs sem versenyképes, az uniós átlag ugyanis 11 százalék. Az áfacsökkentés miatti költségvetési kiesés 25 milliárd forint lehet, nagyobb költést feltételezve a nemzetközi turizmusmarketing miatt - mondta.   Ismertetése szerint a turizmus a GDP 1,7 százalékát adja közvetlenül, közvetve 3,1 százalékát, a teljes foglalkoztatás 7,8 százalékát jelenti. A bruttó bér 2016-ban 166 ezer forint volt az ágazatban, míg a nemzetgazdasági átlag 263 ezer forint. A belföldi turizmusnak a vidék munkahelymegtartó képességében óriási szerepe van, a SZÉP-kártya fontos eszköze a belföldi turizmus élénkítésének - mondta. A régiós összehasonlítás szerint foglaltságban nem vagyunk lemaradva, de az átlagos szobaárban igen, így kevesebb bevételt tudnak elérni a magyarországi szállodák - jegyezte meg.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági kutatócsoport-vezetője

Fotó: Századvég Gazdaságkutató