György László a Creating Balance - The Mission of Economic Policy című, magyarul 2017-ben azonos címmel (Egyensúlyteremtés - A gazdaságpolitika missziója), a Századvég Kiadó gondozásában megjelent kötet ismertetésekor sürgette a pénzügyi sebezhetőség további csökkentését és a helyes válaszok megtalálását a globális kihívásokra. Utóbbiak közül kiemelte a technológiai változásokat, hangsúlyozva, hogy ezek jelentőségét a kormány az ITM felállításával is elismerte.

Magyarországnak - mint fogalmazott - a hagyományos nyugati kapcsolatai mellett összeköttetéseket kell kiépítenie a világ déli és keleti felének államaival, és saját érdekében nem zárkózhat el a világ termelésének 80 százalékát adó multinacionális cégektől sem.

Az államtitkár megjegyezte, hogy a 2010 utáni, unortodoxnak nevezett gyakorlatias, patrióta magyar gazdaságpolitikát sokan kifogásolták, ám az utóbbi 3 évben a korábbi kritikusok ajánlásai, az egyensúlyteremtés, az adócsökkentés, a foglalkoztatás ösztönzése a magyar intézkedésekhez hasonlóak. Példaként említette a válság idején szintén csődközelbe jutott Görögországot, amely a Nemzetközi Valutaalap ajánlásait követte, ám a szervezet ajánlásai azóta szintén megváltoztak, eltávolodva a korábbi válságkezelési tanácsoktól.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a rendezvényen a globális gazdaság legnagyobb kihívásai közül kiemelte a kereskedelmi háborúkat, az európai és különösen a Magyarország szempontjából kulcsfontosságú német gazdaság lassulását. Véleménye szerint a kétezres évek átmeneti növekedése az állam és a háztartások eladósodására épült, miközben az adóterhek ellehetetlenítették a fogyasztást. A magas adókra épített bevételnövelés a válságkezelésben sem működött, amit jól mutat, hogy 2010 után épp az adók csökkentése hozta el a foglalkoztatás mellett a bevételek emelkedését is - tette hozzá. Az utóbbi csaknem egy évtized magyar gazdaságpolitikájának éppen ezért a legfontosabb alapja a munkahelyteremtés - hangsúlyozta Palotai Dániel.

Forrás: MTI/Századvég