Nem több Európára, hanem okosabb, kölcsönös tiszteletre épülő Európára van szükség

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítváy ügyvezető elnökhelyettese köszöntőjében kiemelte, hogy a politikusoknak Brüsszelben is meg kell hallaniuk az emberek hangját, és nem cselekedhetnek azok ellenében, akik megválasztották őket. Az elkövetkezendő időszakban el kell dönteniük, hogy az emberek mellé állnak, vagy külföldi NGO-k és spekulánsok érdekeit képviselik és az ő szavukra hallgatnak.

Varga Judit igazságügyi miniszter  nyitó beszédében elmondta, hogy Magyarországnak és Lengyelországnak van tapasztalata a jogállamisági eljárásról, aminek már a megindítása is uniós szerződéseket sértett a magyar kormány szerint. Majd sérült a "hallgattassék meg a másik fél!" elve, elmaradt a tények ellenőrzése és kettős mércét alkalmaztak Magyarország ellen, például tavasszal a koronavírus-járvány elleni intézkedései miatt támadták, pedig csak a magyar embereket védte - mondta a miniszter.

Hozzátette: volt olyan uniós biztos, aki ősszel nyíltan kimondta, hogy azért fontosak a jogállamisági kritériumok, mert azokkal meg lehet büntetni azt, aki nem áll be a sorba.

A jogállamiság kérdésében sem veszik figyelembe az országok közti eltéréseket, nem lehet tudni, hogy mindennek hol lesz a vége - jegyezte meg Varga Judit.

A jogállamisági kritériumok és a támogatások összekapcsolásának kockázata a december 11-i megállapodással megszűnt, de ehhez kellett, hogy Magyarország és Lengyelország elmenjen a falig. Azért fontos ez a megállapodás, mert így uniós pénzekkel nem fenyegethetik az országokat, nem kényszeríthetik álláspontjuk megváltoztatására - mondta a miniszter.

A múlt heti megállapodás megvédte az emberek pénzét, a szolidaritást, az unió alkotmányát, szerződéseit és a türelmünket is - hangsúlyozta Varga Judit.
Rámutatott: az uniót az elmúlt évtizedekben válságok határozták meg - pénzügyi válság, energia válság, ukrán válság, brexit, koronavírus-járvány -, melyek felkészületlenül érték az EU intézményeit. Brüsszel csak tűzoltásra volt képes, holott kreatív erőfeszítésekre van szükség. A járványban sem tudott az unió hatékony védekezést biztosítani, de még koordinációt sem, csak a nemzetállamok tudtak cselekedni.

Az unió járványügyi szervezete januárban veszélytelennek minősítette a Kínából elindult fertőzést, amely két hónap múlva blokkolta Európát. Tavasszal Nyugat-Európa országai egymás elől vették el a lélegeztető gépeket, előfordult, hogy német kikötőből nem lehetett egészségügyi eszközöket kihajózni. Eközben a szolidaritás 2015 óta Nyugat-Európában csak a migránsok befogadására vonatkozik, pedig tudomásul kellene venni, hogy Európában eltérő hagyományok, különböző fejlődési utak léteznek. Például a közép-európai országoknak más a hozzáállása a migrációhoz, mint a volt gyarmattartóknak - fejtette ki a miniszter.

Mindeközben Magyarország is szolidáris, csak azt vallja, hogy nem a bajt kell idehozni, hanem segítséget kell odavinni, ahol szükség van rá: erre szolgál a Hungary Helps program. De a szolidaritás mutatkozott meg a déli országok felé is abban, hogy Magyarország megszavazta a következő uniós költségvetést és a mentőcsomagot vállalva akár a közös eladósodást is - mutatott rá Varga Judit.

Felmérések szerint Magyarországon még sokan elégedettek az unióval, de már egyre több a kiábrándult. Nem egyszerűen több Európára, hanem okosabb, kölcsönös tiszteletre épülő Európára van szükség - hangoztatta a miniszter a Századvég Alapítvány "Európa új kihívások előtt - Az Európa Projekt kutatás eredményei 2020-ban" című online konferenciáján elmondott nyitóbeszédében.

Az Európa Projekt kutatás eredményei 2020-ban

Fűrész Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója előadásában arról beszélt, hogy hogyan vélekedek az európaiak a brüsszeli bürokrációáról és az Európai Unió különböző területeken végzett tevékenységéről. Fűrész Gábor kiemelte, hogy az európai közvélemény nem az Európai Unió létével, hanem annak működéséval kapcsolatban fogalmazott meg kritikákat. A 2020-as felmérés adatai rávilágítanak, hogy a válaszadók relatív többsége (49 százaléka) szerint a tagállamoknak kellene nagyobb hatalmuknak lennie az EU fölött, ezzel szemben a megkérdezettek 34 százaléka szeretne erősebb integrációt, tehát az európaiak továbbra is az erős nemzetállamok pártján állnak.

Maurer Szemere, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egészségügyi üzletágvezetője ismertette a kutatás koronavírus-járvánnyal kapcsolatos eredményeit. A szakértő kiemelte, hogy a járvány által leginkább érintett öt tagállamban (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország, Belgium) a válaszadók 55 százaléka elégedetlen azzal, ahogy Brüsszel a járványhelyzetet kezeli. Ez az átlag a teljes Európai Unió esetén kevesebb, 44 százalék.

Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az Európa Projekt kutatás migrációs összefüggései kapcsán elmodta, hogy a 2016-os felméréshez képest 2020-ra nőtt azok aránya, akik szerint az Európába érkezők elsősorban nem menekültek, hanem gazdasági bevándorlók. A szakértő kiemelte, hogy az európai közvéleményben egységes álláspont rajzolódik ki annak kapcsán, hogy a népesedési problémákat nem a migráció ösztönzésével, hanem a helyben születendő gyermekek számának növelésével kell megoldani. Ezek alapján Európában a családpolitka újragondolására, akár a magyar családpolitikai modellt követő intézkedések bevezetésére lehet szükség. Ez azt jelenti, hogy lejárt a 'menekültválság' szlogen szavatossága. A nyugat-európai lakosság véleménye a tények és tapasztalatok fényében egyre közelebb kerül ahhoz az állásponthoz, ami eddig elsősorban a V4-ek vélekedését jellemezte. A keresztény értékek és a családtámogatás jelentőségének felértékelődése is ezt a közelítő tendenciát jelzi. A kvóta szorgalmazása részükről egyértelműen annak tudható be, hogy a gazdasági migránsok tekintélyes része egyszerűen alkalmatlan a munkavégzésre és a szociális rendszert terheli.

Megadja Gábor, a Századvég Alapítvány vezető kutatója előadásában kiemelte, hogy az európaiak több mint fele (57 százaléka) nem bízik a közösségi médiában. A Facebook cenzúra kapcsán a kutatás eredméyei rávilágítanak, hogy az európaiak 59 százaléka elutasítja, hogy a közösségi média politikai alapon cenzúráz bizonyos tartalmakat, ez az arány a V4 országokban még magasabb, 62 százalék.

A brüsszeli bürokrácia elképzelései nem találkoznak az európai emberek elvárásaival

Az előadásokat követő kerekasztal-beszélgetésben Varga Judit igazságügyi miniszter elmondta, hogy sikerült elérni azt a célt, amellyel a magyar delegáció Brüsszelbe érkezett: senki ne tudjon egyetlen országot sem jogállamisági eszközzel zsarolni.

Maurer Szemere kérdésre válaszolva kiemelte, a magyar kormány nemzetközi összehasonlításban is sikeresen kezeli a koronavírus-helyzetet, a kormányzati intézkedéseknek magas a társadalmi támogatottsága, így egyes nyugat-európai országokkal szemben sikerült elkerülni, hogy a társadalom bizalmának elvesztése következtében veszélybe kerüljön a védekezés sikeressége.

Fűrész Gábor az Európai Unió válságkezelő tevékenysége kapcsán elmondta, hogy a migráció és a pandémia rámutatott, hogy újra kell gondolni az Európai Unió működését, hiszen a brüsszeli bürokrácia elképzelései nem találkoznak az európai emberek elvárásaival.

Speidl Bianka a 2015 óta tartó migrációs válság kapcsán kiemelte, hogy a kutatási eredmények alapján a nyugat-európai társadalmak ébredési folyamatának lehetünk tanúi, a családpolitika, a keresztény értékek megőrzése tekintetében a keleti és nyugati állampolgárok véleménye egyre kevésbé tér el a korábbi évekhez képest.

Megadja Gábor a közösségi média cenzúra elleni európai szintű szabályozás kapcsán elmondta, a közös fellépést az nehezíti, hogy a tagállamok között sincs a témával kapcsolatban egyetértés. Míg Magyarország és Lengyelország elutasítja a cezúrát, addig egyes nyugat-európai országok több cenzúrát szeretnének. A szakértő véleménye szerint a 2022-es magyarországi választási kampányban hasonló közösségi média beavatkozás várható, mint amit a novemberi amerikai elnökválasztási kampány során tapasztaltunk.

Varga Judit záró gondolatában kifejtette, hogy a 2022-es választási kampányban döntő lesz, hogy ki milyen mennyiségben képes megjelenni a közösségi médiában, ezért a konzervatív gondolatot is meg kell tudni jeleníteni az online térben.

A konferecia visszanézhető a Századvég Facebook oldalán.

Forrás: MTI, Századvég