Újkori Népvándorlás, Európai kihívás előtt


A Századvég Alapítvány a bevándorlás kapcsán igyekszik azt a geopolitikai nézőpontot megtalálni, amelyből kiindulva segítséget tud nyújtani a stratégiaépítésben a magyar kormánynak – kezdte köszöntőjét Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke a bevándorlás és az illegális migráció témájában szervezett konferencián.


A konferencia témájának felvezetéseként Lánczi András hangsúlyozta: a jelenlegi migrációs probléma az Európai Unió egyik legnagyobb válsága megalakulása óta. Az elnök elmondta:az Európai Unió és így Magyarország egy nagyon bonyolult kérdéssel áll szemben, hiszen a migráció problémája egyszerre gazdasági, geopolitikai, demográfiai, biztonságpolitikai és morális kérdés.

A magyar kormány álláspontjával kapcsolatban Lánczi András a miniszterelnök egy 1996-os konferencián elmondott beszédét idézte fel, amelyben Orbán Viktor úgy fogalmazott: egyenlő felekként szeretnénk tárgyalni az Európai Unióval, a magyar nemzeti érdek érvényesítése alapján. Magyarország ma is egyenlő félként kíván hozzájárulni az Európai Uniót feszítő problémák megoldásához – fogalmazott az elnök.

A népvándorlás jelensége egyidős az emberiséggel – kezdte beszédét Pintér Sándor belügyminiszter. Előadásában a miniszter sorra vette a migrációs folyamatokat kiváltó okokat: háborúk, egyéni és csoportos üldöztetés, valamint az egyes országok gazdasági helyzete. Pintér Sándor elmondta: a gazdasági bevándorlás kezelésére nincsen egységes európai uniós szabályozás. Ezekben a helyzetekben a fogadó ország jogrendje, gazdasági háttere, népességpolitikája, és foglalkoztatási helyzete a döntő. A miniszter példaként említette az Amerikai Egyesült Államokat és Ausztráliát, amely országok miközben a világ legnagyobb befogadó államai, szigorúan megválogatják, hogy kit engednek be területükre.

Miközben Magyarországra 62 000 illegális bevándorló érkezett az idei évben, a nyugat-európai államok 15 600 ember visszatoloncolására jelentettek be igényt – mondta a miniszter. Összességében tehát 77 000 illegális migráns ügyét kellene kezelnünk. Magyarország a kötelezettségeit teljesíteni fogja, a határvédelmet azonban ideiglenes jelleggel meg kell erősíteni, hogy a kettős nyomás alól hazánk kiszabaduljon – elemezte a magyar-szerb határon létesítendő kerítés okait a miniszter.

A magyar álláspont egyértelmű: a törvények betartása, az Európai Unió elvárásainak maximális figyelembe vétele, és annak megakadályozása, hogy olyan illegális migrációs hullám érje el Magyarországot, ami mind a belső rendet, a belső biztonságot, mind a gazdasági helyzetet felborítja – zárta előadását a miniszter.

Jelenleg Európa egyik legnagyobb válságát élhetjük meg, amit a migráció okoz – kezdte beszédét Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főigazgatója. Felmerült a 2013 júniusában elfogadott Dublin III-as rendelet, a közös menekültügyi rendszer felülvizsgálatának szükségessége, hiszen 2014-ben áttörés történt a migránsok számát és a migrációs hullám erősségét illetően – vázolta a helyzetet a főigazgató.

Az Európai Unióba érkezett menekültek 18%-át Magyarországon regisztrálták először – hívta fel a figyelmet Schőberl Márton. Magyarország az egyik legérintettebb tagállam, a schengeni határ őrzőjeként ráadásul a mi felelősségünk különösen nagy – zárta előadását Schőberl Márton főigazgató.

Az illegális migráció a legsúlyosabb probléma jelenleg az Európai Unióban, de ezt a problémát nem lehet megoldani, csak kezelni – nyitotta meg a szakmai kerekasztalt Angyal Ágnes migrációs szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. A migrációs szabályozásról szóló vitákban 28 tagállam vesz részt, 28 eltérő érdeket képviselve. Még a beléptető országok sincsenek azonos állásponton, jó példa erre a Bizottság által felvetett kvóta kérdése, amelyet Magyarország ellenez, Olaszország pedig támogat – folytatta Angyal Ágnes.

Kiszelly Zoltán politológus a migráció kapcsán toló- és a húzó-hatásokról beszélt. A küldő országokban uralkodó állapotokat az Európai Unió önmagában nem tudja befolyásolni, a toló hatás megoldásához szükségünk lenne a nemzetközi közösség bizalmára – mondta a politológus. Kiszelly Zoltán hangsúlyozta, hogy abban nincs vita, hogy az embereket ki kell menteni a tengerből, hiszen az emberi élet a legfontosabb. A menekülteket azonban lehetőleg az unión kívüli menekülttáborokban kellene elhelyezni, hiszen az emberkereskedők kihasználják, hogy a parti őrség kimenti a lélekvesztőben érkező migránsokat – mondta a politológus.

György László, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. gazdasági szakértője hangsúlyozta: erkölcsi kötelességünk segíteni a bajbajutottakon, de nem válhatunk áldozatává egy olyan európai uniós menekültügyi szabályozásnak, amelyet nem erre az élethelyzetre fejlesztettek ki.

A szakértő elmondta: fontos megkülönböztetnünk a politikai migránsokat, a megélhetési bevándorlókat és a gazdasági bevándorlókat.  A politikai migránsokat hazájukhoz közel kell elhelyezni, az Uniónak a háborús országok szomszédos államainak kell segítséget nyújtania a menekültek elszállásolásában – mondta a szakértő. A megélhetési bevándorlókat az embercsempészek elleni szigorú fellépéssel és megfelelő kommunikációval lehet távol tartani az Uniótól. Meg kell értetni a megélhetési migránsokkal, hogy ha nem beszélik a nyelvet, ha nem rendelkeznek megfelelő kompetenciákkal, akkor nem fogják tudni megállni a helyüket az Európai Unióban – mondta György László.

A kormányzati plakátkampány kapcsán a kerekasztal beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a kampány sikeres volt. Kiszelly Zoltán hangsúlyozta, hogy a plakátokkal sikerült rádöbbenteni a magyar embereket arra, hogy az illegális migráció nem csak európai probléma, hanem magyar probléma is. A politológus hozzátette: a minapi uniós csúcson világossá vált, hogy Magyarország nem egy elszigetelt álláspontot képvisel, több uniós tagállammal – Spanyolországgal, a visegrádi országokkal és a baltiakkal – szövetségben tudott fellépni a migrációs probléma európai uniós kezelésének kialakításában.

galéria