Thatcher öröksége: erős nemzetállam, hatékony kormányzás


A Századvég Alapítvány, a Danube Institute, és a Hungarian Review közös szervezésében 2016. május 5-én került megrendezésre az Értékek Európája konferenciasorozat részeként a Nemzeti értékek – európai érdekek, Thatcher öröksége: erős nemzetállam, hatékony kormányzás című nemzetközi konferencia a Magyar Tudományos Akadémián.


A rendezvényen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: az EU csak akkor lehet erős, ha erős nemzetállamok alkotják, ha nem gondolják azt magukról a politikai elitek, hogy csak ők tudják, milyennek kell lennie Európa jövőjének, hanem elég bátrak ahhoz, hogy megkérdezzék az embereket a sorsdöntő kérdésekről.

A tárcavezető kiemelte, az európai emberek igénye ma kézzelfogható: biztonságot akarnak, és azt kérik az európai vezetőktől, hogy garantálják a kontinens biztonságát.

Az eddigi fejlemények, az európai kihívások pedig azt bizonyítják, hogy kizárólag az erős nemzetállamokra, erős tagállamokra épülő megoldások a jók - mutatott rá.

Szijjártó Péter kifejtette: a minket körülvevő világot nagy és gyors változások alakítják, politikai, gazdasági és katonai átrendeződésnek vagyunk tanúi. Új világrendről van szó, új katonai, politikai és gazdasági erőközpontok jönnek létre, olyan országok váltak az erőviszonyok éllovasaivá, amelyekről ezt korábban kevesen gondolták, és olyan kihívások előtt áll a világgazdaság és a világpolitika valamennyi szereplője, amelyeket korábban nem gondoltak volna - mondta.

Úgy látja, új globális verseny zajlik a regionális gazdasági és kereskedelmi integrációk között, és ebben a versenyben az EU rendkívül lemaradt. A világgazdaság erőközpontjai szövetségeseket gyűjtenek maguk köré, gazdasági, kereskedelmi befolyási övezeteket építenek, és e tekintetben az unió nem áll jól, a szabadkereskedelmi tárgyalások lassan, vontatottan haladnak - vélekedett. Hozzátette: ennek nemcsak az EU az oka, hanem bizonyos nemzeti szinten megvívott viták is, amelyek idő előttiek, hiszen még nem tudni, mi lesz pontosan például a transzatlanti egyezményben (TTIP).

A külügyminiszter közölte: Európa túlságosan koncentrál a saját problémáira, és a második világháború lezárása óta soha nem volt olyan helyzet, hogy Európának annyi és olyan súlyú kihívással kellett egy időben szembenéznie, mint jelenleg. Szijjártó Péter a kihívások közé sorolta az ukrajnai háborút, a keleti partnerség országainak befagyott konfliktusait, az energiabiztonság megteremtését, a bevándorlási válságot, a terrorfenyegetettséget és a gazdasági kihívásokat.

Mint mondta, a kihívások komoly törésvonalakat hoztak létre Európában, felszínre hoztak vitákat például arról, hogy Európa hogyan viszonyuljon a keresztény hagyományokhoz, értékekhez, illetve, hogy nemzetállami vagy közösségi megoldásokra van szükség. A viták egy jelentős része ideológiai természetű - fűzte hozzá.

A tárcavezető azt mondta, a legalapvetőbb vita ma Európában a szuverenisták és a föderalisták között dúl arról, hogy erős nemzetállamokra épülő Európa vagy európai egyesült államok legyen. E vitában jellemző, hogy ha a mainstreamtől eltérő álláspontot fogalmaz meg valaki, akkor azonnal támadások középpontjába kerül. A mainstream csak magát tartja európainak, és minden álláspontot, amely azon kívül áll, nem európainak titulálja - közölte, hozzátéve: pedig a mainstreamen kívüli álláspont is lehet európai, és ezt nem elismerni nem európai magatartás.

Szijjártó Péter kitért arra, ma indokolt feltenni kérdést, hogy merre menjen tovább Európa, és a közép-európaiaknak elöl kell menniük ebben a vitában. Úgy fogalmazott: ma a közép-európai együttműködés az európai megújulás záloga, itt "a politika még két lábbal áll a földön", a politikai korrektség még nem homályosította el teljes mértéken a valóságot sem a politikusoknál, sem a közvéleménynél.

A külügyminiszter a bevándorlási válságra kitérve kijelentette: a közös európai megoldás elmaradt, csak azok tudtak úrrá lenni a válságon, akik nemzetállami alapon jártak el. Ez is azt mutatja, hogy a legsúlyosabb válságokat akkor tudjuk jól kezelni, ha erős nemzetállami és nem felülről erőltetett válaszok vannak - mondta. Közölte: a kvótákkal kapcsolatban a "pénzbüntetés" kilátásba helyezése "szimpla zsarolás, európaiatlan és elfogadhatatlan".

A gazdasági kérdéseket illetően azt mondta: Magyarország gazdasági sikertörténet, meghozta a sikert a kiállás a nemzeti érdekekért. Egy tagállam sikere vagy kudarca pedig Európának is számít, egy tagállam nem a közösség ellenére sikeres, és kudarca is hat a közösségre, vagyis sikeres tagállamok kellenek a sikeres közösséghez - közölte.

Szijjártó Péter arról is beszélt, az uniónak nagy veszteség lenne, ha a britek úgy döntenének, hogy országuk jövőjét az EU-n kívül képzelik el, Európának szüksége van Margaret Thatcher egykori brit miniszterelnök örökségére, az általa képviselt értékvilágra az EU-n belül.

Az Értékek Európája című konferenciasorozat részeként megrendezett eseményen Iain Lindsay budapesti brit nagykövet arról beszélt, hogy Margaret Thatcher az első és eddig egyetlen női brit miniszterelnök, hosszú időn át kormányzott és nagy eredményeket ért el. Nagy-Britannia nem volt jó helyzetben, amikor hatalomra került, változásokra volt szükség, és neki világos elképzelése volt arról, milyen változásokra van szükség - tette hozzá. Felidézte: a később halatomra került Munkáspárt sem csinálta vissza Thatcher reformjait.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Századvég Alapítvány elnökhelyettese idézte Margaret Thatcher híres bruges-i beszédét, mi szerint „Európa nem a Római Szerződés teremtménye. Ahogyan az európai eszme sem egy csoport vagy intézmény tulajdona.” Az elnökhelyettes kiemelte, akik osztják az európai kontinens közös értékeit, azok Európa részei, függetlenül attól, hogy támogatják-e az unió az integrációjának mélyítését, vagy éppen ellenzik azt.

Az EU migrációs válságával kapcsolatban Szalay-Bobrovniczky Kristóf arra is felhívta a figyelmet, hogy 1979-ben  a brit miniszterelnök is mérleget vont, kinek kíván Nagy-Britannia menedéket nyújtani. Céljai hasonlóak voltak a mai magyar kormányéval: saját állampolgárainak védelme, munkahelyeik megőrzése, biztonságának, kultúrájának és életvitelének garantálása. Mindezen céljaikat mindkét kormány következetesen végigvitte.

 

galéria