Az európaiak elutasítják a techóriások önkényes cenzúráját
Szólásszabadság és cenzúra a 21. században konferencia
A Nyugat egyszínű államokat akart látni Kelet-Európában; ha az abnormalitás nem kap állami hátszelet, akkor nem tud többséget szerezni a társadalomban. Egyebek mellett ez hangzott el a Századvég Alapítványnak a szólásszabadsággal és a cenzúrával foglalkozó konferenciáján, amelyen a résztvevők kitértek a Facebook cenzorainak kitiltási gyakorlatára is.
A nyugati liberális elit szándékosan félremagyarázza a sajtószabadság eszméjét. Az ő szemszögükből csak akkor beszélhetünk sajtószabadságról, ha az általuk preferált liberális politikai gondolatok érvényesülnek a sajtóban is – fogalmazott felszólalásában Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő a Századvég Alapítvány által Szólásszabadság és cenzúra a XXI. században címmel megrendezett konferencián. – A kontinens demokráciamodelljei sokfélék, azonban a rendszerváltás után a nyugatiak a liberális skandináv demokráciákat tették követendő példává. – A sokszínű Nyugat egyszínű államokat akart látni Kelet-Európában – hívta fel a figyelmet a politikus.
Bayer Zsolt, lapunk publicistája szerint ma a cenzúra és a szólásszabadság korlátozása az általunk ismert fogalmak, fogalmi rendszerek, értékek elvételét, mással való helyettesítését jelenti. A publicista példaként említette a család fogalmának liberális átértelmezési kísérletét, de felidézte azt a gondolatot is, amely szerint „a nemzet egy szociokulturális fikció”. – Ha ezt elfogadjuk vitaalapnak, akkor olyan útra megyünk, ahonnan nincs visszaút – mondta munkatársunk, aki a Facebookkal kapcsolatban megjegyezte: az egy baloldali és liberális médiavállalkozás.
G. Fodor Gábor, a Századvég Alapítvány elnöke beszédében a közösségi médiában tapasztalható cenzúra jelenségére hívta fel a figyelmet, és azt hangsúlyozta, a Facebook másfél évtizede létezik, a szabadság eszméje azonban ezeréves. – Vajon melyik él tovább? – tette fel a kérdést az elnök.
A konferencia egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult, amelyen Megadja Gábor eszmetörténész azt hangsúlyozta: az emberek többsége még mindig XX. századi logikával gondolkozik, s az államtól féltik a szabadságukat, ám a Facebook példája pont azt mutatja, hogy a túl nagyra nőtt magáncégek jelentenek komoly veszélyt.
Béky Zoltán Balázs szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy a Facebook szabályzata a közelmúltig nem volt nyilvános, így amikor valakit letiltottak, akkor fogalma sem lehetett arról, hogy pontosan miért büntették. A médiajogász arra hívta fel a figyelmet, hogy a cég döntéseivel szemben jelenleg van lehetőség bírósághoz fordulni, és volt, aki tudott nyerni a Facebook ellen. A közösségi portált kritizálta Pozsonyi Ádám, a Demokrata hetilap és a 888.hu publicistája is, aki azt hangsúlyozta, hogy a Facebook gumiszabályok alapján büntet, ám ha a liberális abnormalitás nem kap állami hátszelet, akkor nem szerez többséget a társadalomban, mert az emberekben felülkerekedik a józan ész.
A Századvég Igazság, szabadság, szuverenitás a 21. században című tanulmánya itt érhető el.
A Századvég immár negyedik alkalommal készítette el Project28 néven az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatását, melynek célja, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. Az idei évben először a kutatás egyik fontos szegmense a szólásszabadság, a cenzúra és a közösségi média kérdésköre volt.
Forrás: Magyar Nemzet, Századvég
Fotó: Purger Tamás