Századvég-prognózisok


Pénzügyi, piaci folyamatok szakértő szemmel

Az Észak-Magyarország szerkesztősége és a Századvég Csoport zárt körű gazdasági eszmecserére invitálta három nappal ezelőtt Miskolc és a megye társadalmi-gazdasági vezetőit, szakembereit és a gazdasági élet konkrét szereplőit: vállalatvezetőket, vállalkozókat. A szimpóziumon a Századvég Gazdaságkutató Zrt. és a Századvég Alapítvány politikai elemzőközpont vezetői és vezető munkatársai tartottak előadásokat elsősorban a legaktuálisabb gazdaságpolitikai kérdésekről. A fórumon résztvevők az előadások által első kézből ismerhették meg Magyarország vezető kutató és elemző cégének információit, elemzéseit és prognózisait.

A gazdaság ütőerén a kezük

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. erőssége a hazai gazdaság ciklikus helyzetének és külső környezetének elemzése, rövid távú makrogazdasági folyamatok előrejelzése, a gazdaságpolitika nyomon követése, a pénzügyi közvetítőrendszer és a munkaerőpiac állapotának vizsgálata, valamint a nemzetgazdaság egyes ágazatainak kutatása – tudtuk meg Márton Péter vezérigazgatótól. „Az elemzések, kutatások során felhalmozott tudásbázis olyan erőforrást jelent, amivel érdemben támogathatjuk megrendelőnk – legyen az egyedi vállalat vagy vállalatcsoport – döntés-előkészítéseit.” A kutatások az információk rendszerezését és értelmezését, a gazdasági tendenciák felvázolását, a rövid távú gazdasági prognózisok felállítását egyaránt tartalmazzák.

Megbízható prognózis a növekedési rátáról 

Erre az évre 3,1 százalék, jövőre 2,5 százalékos előrelépés a prognózisuk

Márton Péter vezérigazgató beszámolt arról, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. a makrogazdaság széles területét felölelően készít rendszeres negyedéves és havi kiadványokat, valamint eseti elemzéseket. Kiemelkedő színvonalú hazai és nemzetközi makrogazdasági elemzést és előrejelzést, gazdaságpolitikai monitort ad ki rendszeresen, a pénzügyi közvetítőrendszerrel kapcsolatos vizsgálatokat is folyamatosan végez, a munkaerőpiac jelenlegi és közeljövőben várható állapotának felmérésére is hangsúlyt helyez, továbbá főbb nemzetgazdasági ágazatok részletes elemzését is elkészítette az elmúlt években. A vezető példaként elmondta, hogy a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szakmai munkáját jól minősíti, hogy szakértőik prognosztizálták legpontosabban Magyarország 2014-es gazdasági fejlődését.

El is hangzott a 2015-ös és a 2016-os előrejelzés is: 3,1 százalékos, illetve 2,5 százalékos gazdasági növekedést várnak a társaság szakértői. Megbízható adatbázisokból Mindezeken felül eseti kiadványokban a KSH Háztartási Költségvetési és Életmód Felvétel adatbázisra alapozva készít elemzéseket. „Intézetünk rendelkezik az említett adatbázisra épülő mikroszimulációs modellel, amely az egyes gazdaságpolitikai intézkedések hatását mutatja be a „mintaháztartások” jövedelmi helyzetének alakulásán keresztül”. A gazdaságkutató társaság készít eseti elemzéseket a rendelkezésére álló nagy adóadatbázisok (szja, tao, áfa) alapján. Ezek segítségével olyan szimulációk végezhetők, melyek megmutatják, hogy a vállalatokra milyen módon hatnak az egyes kormányzati intézkedések.

Migráció: a munkaerőpiac láthatja a kárát nálunk

A bevándorlók elsősorban az alacsony szakképzettségűeket szoríthatják ki a munkaerőpiacról.

A Századvég miskolci gazdasági konferenciáján nagy érdeklődés kísérte a nemzetközi kapcsolatok szakértője, Cseke Bence előadását, amelyben külön fejezetet szentelt a migráció gazdaságra, munkaerőpiacra gyakorolt hatásainak. Hozzájárul Elmondása szerint már jó egy évtizeddel ezelőtt is születtek elemzések a bevándorlók okozta hatásokról, és arra a megállapításra jutottak, hogy a bevándorlás mérhetően hozzájárul az adott ország GDP-jének növekedéséhez. Egy olyan gazdasági fejlettségű országban, mint Németország, ez valóban megtörténhet és a munkaerőpiacra is pezsdülést hoz, de Közép-Kelet-Európa országainak gazdaságai lényegesen érzékenyebbek erre a jelenségre. Olyan – még nem stabil – munkaerőpiaci államoknak, mint Magyarország, mindenképpen óvatosan kell bánnia a migráció kérdésével – vélte Cseke Bence. Nálunk ugyanis a munkanélküliség visszaszorítása az állami politika egyik fontos célfeladata, a munkakereső migránsok viszont konkurenciaként jelentkezhetnek a piacon. Ráadásul a hazainál sokkal olcsóbb munkaerőről van szó. Nem lehet elmenni amellett sem, hogy a bevándorlás kezelése alapvetően nagy kiadásokat jelent a magyar államháztartás számára, és még nem tudni pontosan, mekkora ellentételezésre számíthatunk az Európai Uniótól.

Négy területen A migrációval kapcsolatos kutatások olyan részterületre fókuszálnak egyébként – a már említett GDP-re gyakorolt hatáson túl – mint a munkaerőpiacra, a költségvetésre vonatkozó hatások. A munkaerőpiacra gyakorolt hatás szempontjából három bevándorlói csoportot különböztethetünk meg a szakértő szerint. Az egyértelműen munkavégzési, tanulási szándékkal a kontinensünkre érkezők esetében 75 százalékos foglakoztatási ráta érhető el, ami azért is figyelemre méltó, mert az Európai Unió átlaga csak a 65 százalékot éri el. A családegyesítési szándékkal második hullámban érkező családtagok esetében már az 50–60 százalékos foglalkoztatási ráta is igen jó eredménynek minősül. A legnagyobb gondot azonban az úgynevezett „nemzetközi védelmet kérők” csoportja okozza, mert az ő rátájuk eleve 25 százalék alól indul és húsz év múlva sem emelkedik nagyon magasra. A migráció tehát megmozgatja a munkaerőpiacot. Az érkező migránsok többsége azonban alacsony képzettségű, így elsősorban az ugyanilyen képzettségűeket szorítják ki olcsóbb voltuk miatt a munkaerőpiacról. Kutatások szerint a fejlett gazdaságú Németországban a migránsok hozzájárulnak a GDP szinten tartásához, ám 10 migráns 3,1 német munkavállalót szorít ki a piacról. 

Naperőmű Sóstófalván: az egyik pozitív példa

Megoldandó probléma: mi legyen a fölösen termelt villamos energiával?

Egy megyénkbeli érzékletes példával igyekezett Vágvölgyi Szabolcs, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tanácsadója megvilágítani, hogy miért fontos üzletág a társaság működésében az energetikai, energiahatékonysági tanácsadás. Sóstófalván egy 0,5 megawattos naperőművet helyeztek üzembe nemrég, amely 230–240 háztartás villamosenergia- felhasználását képes biztosítani. Ez alapjában véve tökéletesen megfelel a település igényeinek. A gond ott kezdődik – és ez hatékonysági kérdés –, hogy az erőmű által előállított villamos energia több, mint amit a község képes felhasználni, így gondoskodni kell a felesleges energia értékesítéséről. Ehhez van szükség a szakértői támogatásra, amit a társaság képes biztosítani a település számára. 

A hazai energetikai jogszabályi környezet ugyanis bonyolult, nehezen áttekinthető és alaposan túlszabályozott. Sóstófalva számára megoldatatlan gond annak megszervezése, hogy a fölös energia eljusson a célállomásra. Ezt ilyen egyszerűen nem teszi lehetővé a jogi és műszaki környezet. Megfelelő hálózatra van szükség, ahhoz csatlakozni kell és komoly műszaki paramétereknek kell megfelelni. Ilyen helyzetekre is felkészült a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energetikai üzletágának szakembergárdája. A megyénkbeli példa révén is látszik, hogy az energetikai üzletág folyamatos és eseti megbízások révén segíti az államigazgatást és a vállalkozásokat. „Tevékenységünkbe tartoznak az energiapiaci elemzések, előrejelzések készítése, piackutatások (kvalitatív és kvantitatív egyaránt) lebonyolítása. Vizsgálataink kiterjednek a földgáz-, villamosenergia-, távhőszektorra, valamint a megújuló energiahordozókra is” – számolt be Vágvölgyi Szabolcs tanácsadó.

Kkv-k itthon és külföldön

„A multik kontra kis- és középvállalkozások korát éljük Magyarországon” – vélte dr. Maurer Szemere üzletfejlesztési igazgató. Míg a foglalkoztatásból 70 százalékot vállalnak a hazai kkv-k, addig a GDP-ből 50 százalék alatt van a részesedésük, az exportban pedig 23 százalékot produkálnak.

A szakértő szerint sokat segíthet a külpiacokra való jutásban a kormány által meghirdetett keleti és déli nyitás politikája, amely azonban csak hosszú évek múltán hozhat eredményt. Fontos lenne, hogy a hazai kkv-k esetében javulna a tőkellátottság, a projektfinanszírozás. Ebben segíthet azonban a növekedési hitelprogram.

Forrás: Észak-Magyarország 2015.11.14. 7. oldal

galéria