Alkotmányjogi konferencia


Folyamatosan változik az Európai Unió, ezzel együtt az EU és a tagállamok viszonya is átalakul – állapították meg szakértők Az alkotmányfejlődés irányai napjainkban című nemzetközi konferencián Budapesten, amelyet a Századvég Alapítvány szervezett 2013. október 3-án.


A Századvég Alapítvány által rendezett tanácskozáson Trócsányi László egyetemi tanár, párizsi nagykövet kifejtette: vannak, akik egyáltalán nem értenek egyet az európai integrációval, és azt szeretnék, ha megszűnne. Ez a vélekedés elsősorban a politikai szélsőségekre jellemző, de nem kevesen érzik úgy, hogy az integráció zsákutcába jutott – mondta.

Közölte: vannak, akik szerint európai föderatív államot kellene létrehozni, de „ők is álomvilágban élnek”. A pragmatikusok szerint az EU-t már nem övezi olyan lelkesedés, mint amikor a világháború után lerombolt Európa egyesítésére létrejött, az integrációt inkább szükségesnek tekintik – magyarázta. Hozzátette: a pragmatikusok szerint a tagállamok elfogadják az unió közös értékeit, de az EU-nak is figyelembe kell vennie az országok sajátosságait. Az egység és a sokszínűség egyszerre jellemző az integrációra – emelte ki.

A diplomata megjegyezte, a mai, 28 tagú EU egész más, mint a hat alapító tagállam idején volt, de vonzó lehet, hiszen „vannak, akik még mindig csatlakozni akarnak”.

Az EU és a nemzet viszonyáról Trócsányi László elmondta: politikai szempontból a nemzeti érdek megjelenítése elsődleges az integrációban is. Erre példa, hogy Dánia nem csatlakozik az euróövezethez, vagy hogy a tagállamok derogációkat vezethetnek be, azaz egy ideig nem alkalmazzák a közösségi jogot.

Jogi szempontból az EU és a nemzet kapcsolatára az jellemző, hogy a maastrichti szerződés óta a tagállamok arra törekednek, hogy megerősítsék a szuverenitás átadásának feltételeit, a tagállami és uniós jogosítványok szétválasztása fontos kérdés – vélekedett.

Bertrand Mathieu, a párizsi Sorbonne Egyetem tanára arról beszélt, hogy az EU-t nem az európai országok lakosai hozták létre, hanem a politikusok, és szerződésen alapul. Véleménye szerint az integráció valójában nem is tartja fontosnak azt, hogy az európai polgárok közvetlenül beleszóljanak az EU irányításába, az integráció ügyeinek alakításába. Az unióban a demokrácia eredeti fogalma már nem meghatározó – mondta.

Arra is kitért: az európai bíráknak nagy szerepük van abban, hogy eldőljön, egy kérdés a tagállam vagy az EU hatáskörébe tartozik-e, hiszen végső soron ők döntenek az esetleges vitákban a tagállamok és az EU között, ezért meglátása szerint a hatalom „nem csekély mértékben” a bírák kezébe került.

Varga Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense hangsúlyozta: nincs egységes európai állam, alkotmány, és bár vannak közös európai értékek, a nemzeti identitás erősebb az európainál. Véleménye szerint amíg európai identitás létezik, és annak több eleme is – például a görög filozófia vagy a zsidó-keresztény vallás és erkölcsi rendszer – összeköti az európaiakat, európai alkotmány nem jöhet létre, mert az alkotmány kulcsfogalma a nemzet.

Probléma lenne egy ilyen alkotmány legitimitása is, mivel már az európai intézményrendszer legitimitása is „gyengébb lábakon áll”, mint a demokratikus államok intézményrendszerének legitimitása – mondta Varga Attila.

Pierre Delvolvé, a párizsi Panthéon-Assas Egyetem tanára felszólalásában kiemelte: az európai építkezés, az integráció fejlődése szükséges a tagállamok szempontjából, de az uniónak el kell ismernie a nemzetek létjogosultságát, tiszteletben kell tartania a nemzeti identitást.

Roger Pilon, a Cato Intézet Alkotmányjogi Tanulmányok Központja elnevezésű amerikai elemzőintézet igazgatója az amerikai alkotmányról tartott előadásában kiemelte: az Egyesült Államok az egyik legfiatalabb ország, mégis máig a legrégebben írt alkotmány alapján működik, vagyis az alapító atyák jól végezték a dolgukat.

Emlékeztetett: az alapító atyák szükséges rossznak tekintették a kormányzatot, amelynek az a feladata, hogy a polgári demokráciát megteremtve megoldja a közösségek problémáit. Az amerikai megközelítésben azonban alapvetően „gyanús” a kormány, bármit is tesz, ezzel ellentétben az európai szemlélet megoldásként tekint a kormányra, amely a szociális problémákat kezeli – magyarázta.

Az amerikai szakértő kifejtette: a fékek és egyensúlyok rendszere hivatott biztosítani, hogy a kormányzat védje a jogokat, de ne legyen túl erős. Ezt szolgálja az állami és szövetségi szint szétválasztása és az időszakonkénti választás is – vélekedett.

galéria