Az európaiak elutasítják a techóriások önkényes cenzúráját
SZÁZADVÉG POLITIKAI ELEMZÉSEK KÖZPONTJA
A Századvég Alapítvány legújabb divíziójaként jött létre a Századvég Politikai Elemzések Központja, mely a politikai erőtér mozgásait és a politikai szereplők kommunikációs stratégiáját kíséri figyelemmel. A Központ politics típusú elemzéseket készít, melyek hátteréül elsősorban a nyilvánosságban megjelenő hírek, nyilatkozatok és vélemények szolgálnak.
A Központ elsősorban kormányzással kapcsolatos stratégiai kutatásokat folytat, ezen kívül külső megrendelésre indított projektek és önálló vagy partnerintézményekkel közös finanszírozású programok keretében végzi tevékenységét. Kutatási profiljához empirikus kutatások, választáskutatás, kormányzás-kutatás, politikatudományi alapkutatások, valamint public policy- elemzések tartoznak. A Központ eredményeit különböző fórumokon, szakmai konferenciákon, sajtóorgánumokban, valamint a Századvég Alapítvány honlapján teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. A Központ az előbbi kutatások mellett szakpolitika-figyelést, valamint kül- és belpolitikai háttérelemzést is végez. Emellett kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezik: számos nemzetközi kutatóintézmény partnereként közreműködik egyebek mellett az Európai Néppárt, a European Ideas Network, az ÖIES, illetve a NISPAcee munkájában. Az egyes kutatási irányok alá tartozó programjai révén számos, elsősorban nyugat-európai, valamint kelet-közép-európai egyetemi és think tank kutatóintézménnyel tart fenn munkakapcsolatot.
A Századvég Politikai Elemzések Központja figyelemmel kíséri a politikai erőtér mozgásait és a politikai szereplők kommunikációs stratégiáját.
Kutatási profiljához empirikus kutatások, választáskutatás, kormányzás-kutatás, politikatudományi alapkutatások, közpolitikai elemzések, valamint kül- és belpolitikai háttérelemzések tartoznak. A Központ eredményeit különböző fórumokon, szakmai konferenciákon, sajtóorgánumokban, valamint a Századvég Alapítvány honlapján teszi a nyilvánosság számára hozzáférhetővé.
Az ellenzék Brüsszelt, a magyarok a nemzeti szuverenitást támogatják

A Századvég Alapítvány – nyolc hónappal az európai parlamenti választás előtt készült – friss felmérése alapján stratégiai hibát követett el az ellenzék, amikor megszavazta a Soros György megbízható szövetségesei által készített Sargentini-jelentést, és azt a kampány központi témájává emelte.
Ellenzéki körkép – LMP: Döntési kényszerben

Noha az LMP története legjobb eredményét érte el az idei parlamenti választáson, célját – hogy a baloldal vezető erejévé váljon –, nem érte el, és azóta a párt összes meghatározó vezetője távozott. Schiffer András a párt alapító elnöke, ugyan 2014-ben és 2018-ban is megakadályozta, hogy a párt feloldódjon egy ellenzéki választási koalícióban, de alapvető változtatások nélkül a párt sosem lesz képes támogatottságát jelentősen növelni.
Ellenzéki körkép – MSZP: Úton a megszűnés felé

A 2018-as országgyűlési választások legnagyobb vesztese az Magyar Szocialista Párt. Az idő és a magyar választópolgárok jól láthatóan túlléptek azon a MSZP-n, amely a kommunista állampárt utódpártjaként a rendszerváltást követő két évtizedben 12 évet töltött kormányon, majd 2010-re először országos középpárttá, 2018-ra pedig fővárosi kispárttá zsugorodott. A szocialisták képtelenek helyreállítani hitelességüket, karizmatikus vezető, világos értékrend, világnézet és jövőkép híján pedig népszerűségüket növelni.
Ellenzéki körkép – Az ellenzék válsága a DK esélye

Az elmúlt hónapokban a Jobbik, az LMP és az MSZP belső konfliktusaitól, megosztottságától volt hangos a sajtó, és jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy ez továbbra is így marad. Egyedül a Demokratikus Koalíció maradt stabil, Gyurcsány Ferenc pedig hónapokra eltűnt a közéletből, teret hagyva a többi párt agóniájának. Ez az ellenzéki válsághelyzet évek óta a legnagyobb esélyt teremtheti meg a volt miniszterelnök pártjának.
Ellenzéki körkép – Megszűnik-e a Jobbik?

Az Országgyűlés őszi ülésszaka előtt állva arra vállalkozunk, hogy számba vegyük a parlamenti frakcióval rendelkező ellenzéki pártok helyzetét. Elsőként az ellenzéki erők közül a legtöbb mandátummal rendelkező Jobbikot elemezzük.
Eltűnt az ellenzék a térképről – Az időközi önkormányzati választások mérlege a választási adatok tükrében

Az áprilisi országgyűlési választások óta 26 településen tartottak időközi önkormányzati választást Magyarországon. Az 1000 fő alatti településeken zajlott választásoknak nincs politikai jelentősége, ezeken a településeken ugyanis nagyon ritka, hogy a pártok jelölteket állítanának. Elemzésünkben ezért arra a tizenkét településre összpontosítunk, ahol a pártok már jellemzően megmérettetik magukat. Ezeken a településeken hét polgármestert, öt egyéni választókerületi képviselőt és tizennégy egyéni listás képviselőt választottak április óta, összesen tehát huszonhat mandátumért folyt a verseny.
Orbán Viktor 9 legtalálóbb tusnádi jóslata

A Fidesz elnökeként és Magyarország négyszer szabadon megválasztott miniszterelnökeként Orbán Viktor megújította a magyar politikai beszédet. Az évértékelő beszéd honi hagyományának 1999-es megteremtése mellett mára a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és a Kötcsei Polgári Pikniken elmondott beszédek is meghatározzák a politikai diskurzust.
A TTIP várható fogadtatása Európában

A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség az Európai Unió nemzetközi jogi nómenklatúrájában úgynevezett vegyes megállapodásnak minősül, melynek mind az EU, mind a tagállamok részesei lesznek. Ebből következően a tárgyalásokat lefolytató Európai Bizottságnak adott tárgyalási mandátumot a tagállamok képviselőiből álló Tanács egyhangú határozattal fogadta el és azt a továbbiakban csak egyhangúsággal módosíthatja.
MSZP-Jobbik együttműködés

A kormányzó Fidesz-KDNP pártszövetséget rendszeresen éri az a politikai vád, hogy együttműködik valamelyik ellenzéki csoportosulással. Egyik oldalról a Jobbik Magyarországért Mozgalom Fidesz-MSZP nagykoalíciót szokott emlegetni („a rendszerváltás óta rivális Fidesz és MSZP a háttérben nem is annyira riválisok, sőt, egy nagykoalíció sem lenne kizárható”). Másik oldalról pedig a balliberális tábor az „összenő, ami összetartozik” szlogennel szokott a Fidesz és a Jobbik vélt szoros kapcsolatára utalni. A két jobboldali párt közti „rejtett együttműködésről”[ idén tavasszal még egy amerikai jogász professzor is értekezett a New York Times hasábjain.
Vagyonnyilatkozatok szabályozása Európában

2015. január 31-e, vagyis most szombat a képviselői vagyonnyilatkozat-tétel határideje. Hasonlóan a korábbi évekhez, most is nagy érdeklődésre számíthatunk a politikusok vagyonbevallása kapcsán. A vagyonnyilatkozatok kérdése Magyarországon állandó viták kereszttüzében áll, ezért megvizsgáltuk, hogy az Európai Unió egyes tagállamaiban milyen vagyonbevallási kötelezettségének kell eleget tenniük a képviselőknek.
A magyar baloldal jövője – I. rész
A magyar baloldal 2010-es összeomlása óta nem tudta rendezni sorait, megmaradt több, nagyjából azonos súlyú rivális kispárt választási kényszerszövetségének. Következő írásainkban a baloldal lehetséges jövőjének forgatókönyveit vesszük szemügyre. Jelen elemzésben az első forgatókönyvet ismertetjük, arra a kérdésre keresve a választ, hogy a magyar baloldal az elmaradt megújulás következtében a nemzetközi minták szerinti radikalizálódás útjára fog-e lépni a közeljövőben.
Miért vannak troll-pártok?
A szatirikus ígéreteikről és abszurd céljaikról elhíresült vicc- vagy troll-pártok régi szereplői a politikai palettának mind Európában, mind a tengeren túl. Közel 20 évvel a Magyar Sörpárt működése után Magyarországon újra lehet aktív troll-párt: a Kúria hétfői döntése értelmében a Magyar Kétfarkú Kutyapárttól (MKKP) nem tagadható meg a bejegyzés csak azért, mert a párt tevékenysége és céljai nem komolyak eléggé.
Se összefogás, se megújulás – Baloldali szövetségek a megyei jogú városokban
Az őszi önkormányzati választásokra készülve részleges együttműködés valósul meg az MSZP, a DK és az Együtt-PM között. A szocialisták budapesti pozícióikból mára sokat veszítettek, de vidéken még mindig az MSZP a legerősebb baloldali ellenzéki párt. A megyei jogú városokban a közös polgármesterjelöltek döntő többsége régi szocialista politikus lett, aminek következtében a szocialista párt baloldali riválisai távolabb kerülnek céljuktól, hogy új baloldali imázst kialakítva önálló politikai erőként mutassák meg magukat.
Az időközi önkormányzati választások kirajzolják a választási trendeket
Az időközi önkormányzati választások eredményei alapján számos esetben megindul a pártok esélyeinek latolgatása. Az egyes eredményekből nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, azonban az éves összesítés kirajzolja a valós politikai erőviszonyokat.
Aki mindenkinél magasabbra jutott

„Épp ezért számomra sosem volt kérdés, miért mászik hegyet az ember. A hegymászás épp olyan sport, mint a futball, az autóversenyzés, a boksz vagy a vitorlázás. A kitartásról, az áldozathozatalról, az összetartásról és nem utolsósorban a kockázatvállalásról szól.”
- ← Előző
- 1
- 2
- Következő →