PIACKUTATÁS, KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS



A Századvég Alapítvány piac- és közvélemény-kutatási üzletága évente közel kétszáz közvélemény-kutatást készít és publikál a legkülönfélébb társadalmi, politikai és gazdasági témákban.


Az üzletág tevékenysége négy különböző kutatási csoportba sorolható: politikai közvélemény-kutatások, szociológiai kutatások, marketing- és piackutatás valamint médiakutatás. Az egyik legkiemeltebb terület a politikai közvélemény-kutatás, mely nem csupán a médiában látványosan megjelenő párt-erőtér vizsgálatokat foglalja magában, hanem stratégiai és szakpolitikai elemzéseket is. A szociológiai kutatások rendszerint átfogó, komplex módszertanú kutatások, melyek a társadalom működési mechanizmusait vizsgálják. Ezen kutatások között megtalálhatóak az osztályszerkezeti elemzések, ifjúságkutatás, kultúrakutatás és a gazdaságszociológiai elemzések. Az üzletág klasszikus marketing- és piackutatási tevékenységet is végez, melyek közül a különféle imázs-vizsgálatok, elégedettség-vizsgálatok, piacpotenciál-kutatás és a marketingkommunikációhoz kapcsolódó kutatási típusok a leggyakoribbak. A médiaelemzések során jellemzően egy szervezet vagy egy személy eléréssel súlyozott megjelenését vizsgálja meghatározott felületeken vagy a teljes médiában.

A Századvég Alapítvány munkája során a kutatási módszerek széles skáláját alkalmazza a hagyományos kvantitatív, kvalitatív eszközöktől a modern, innovatív technikákig.


A magyarok elutasítják, hogy Brüsszel járvány idején feltételekhez kösse a gazdasági segítséget

A brüsszeli szervek a koronavírus-járvány által okozott egészségügyi és gazdasági vészhelyzetben – felülírva az Európai Tanács júliusi rendkívüli ülésén született egyezséget – megállapodtak egy olyan mechanizmus létrehozásáról, amely politikai-ideológiai feltételekhez kötné a tagállamokat megillető uniós kifizetéseket, így a járvány okozta gazdasági károk helyreállítását célzó alapból történő részesedést is. Fennáll a veszélye annak, hogy a tervezett mechanizmus segítségével Brüsszel olyan – az európai társadalmakat mélyen megosztó, illetve a radikális baloldal politikai agendájába tartozó – kritériumok teljesüléséhez kötné a tagállamokat jogszerűen megillető uniós források folyósítását, mint a korlátok nélküli migráció, a kvótarendszer, illetve az LMBTQ elvárások kritika nélküli elfogadása. Erre tekintettel Magyarország és Lengyelország politikai vétóval élt a javaslat ellen. A Századvég megvizsgálta a magyar lakosság álláspontját a témában.

Brüsszel a legfertőzöttebb országoknak fordított hátat

A koronavírus-járvány rég látott kihívások elé állította mind Európa nemzeti kormányait, mind az Európai Uniót, így nem meglepő, hogy az elmúlt hónapokban a kontinens közéletét a járvány terjedésének lassításával, valamint a negatív következményeinek kezelésével kapcsolatos viták határozták meg. A koronavírus által előidézett egészségügyi és gazdasági kihívásokra tekintettel a Századvég szeptember 7. és október 15. között reprezentatív, 30 ezer fős közvélemény-kutatást végzett a kontinens 30 országában. A felmérés a járvány terjedésével, illetve az Európai Unió és az egyes országok járványkezelési teljesítményével kapcsolatos lakossági attitűdöket vizsgálta.

Magyarország újra megfékezheti a járványt, de a küzdelem nem ért véget

Magyarország Kormánya a koronavírus-járvány második hullámának megindulásával nyilvánvalóvá tette, hogy az emberéleteket és a munkahelyeket egyaránt óvni kell, valamint az ország működőképességét – meghatározott biztonsági intézkedések betartása mellett – fenn kell tartani. A védekezési stratégia ennek megfelelően az általános higiéniás, távolságtartási és maszkviselési szabályok követésére fókuszál. A Századvég megvizsgálta, hogy a magyar lakosság hogyan vélekedik a járvány terjedésével, és az ezzel összefüggő védelmi intézkedésekkel kapcsolatban.

Nem a vakcinától van félnivalónk, hanem a vírustól! – Tények a koronavírus elleni vakcinákról

A koronavírus-világjárvány hatására legtöbben olyan – virológiai, epidemiológiai, belgyógyászati – fogalmakat ismerhettünk meg, mint az antitest, a vírus reprodukciós ráta, a citokin vihar, és a szélesebb közvélemény cserél eszmét a halálozási rátáról, a SARS-CoV-2 életképességéről, a védekezési módok hatékonyságáról. Létezik azonban egy olyan terület, amelyre a szakértőkön kívül mások nem merészkednek, és az ismeretterjesztő írások keretei nem elég nagyok ahhoz, hogy valóban átláthatóvá és érthetővé tegyék a fejlemények hátterét a többségünk számára. Ez a gyógyszerfejlesztés és a vakcinafejlesztés területe.

A magyarok többsége szerint nem való az óvodákba és az általános iskolákba az LMBTQ-érzékenyítés

Az elmúlt időszakban nagy vihart kavart a hazai közbeszédben a „Meseország mindenkié” című kiadvány, amely hagyományos magyar népmesék átírt változatait mutatja be, egyebek mellett az LMBTQ-, transznemű életformához kötődő szemszögből. Erre tekintettel a Századvég megvizsgálta a magyar emberek véleményét a szóban forgó kötetről, valamint a kiskorú gyermekeket érintő – a szexuális irányultsághoz és nemi identitáshoz kötődő kisebbségekkel kapcsolatos – felvilágosító tevékenységről.

Magyarországnak az emberéleteket és a munkahelyeket egyaránt védenie kell

Az elmúlt hetekben – Európa több országához hasonlóan – hazánkat is elérte a koronavírus-járvány második hulláma. Mivel Magyarország tavasszal a kellő időben meghozott, szükséges biztonsági intézkedésekkel (kijárási korlátozás, digitális oktatás, idősek vásárlási idősávjának bevezetése) eredményesen tudta lassítani a koronavírus terjedését, lehetőség nyílt az egészségügy felkészítésére, a jelentkező kihívások kezelésére. A járvány második hullámában az országnak az emberéleteket és a munkahelyeket egyaránt óvnia kell, ez sok tekintetben más védekezési stratégiát követel. A Századvég megvizsgálta, hogy mi a magyar lakosság álláspontja a járványhelyzettel, valamint az ezzel összefüggő kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban.

Magyarország a rend és a rendőrség pártján áll

Az elmúlt hetekben, az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában kitört politikai tiltakozások és zavargások kapcsán, a rendvédelmi szervek a kritika kereszttüzébe kerültek. A nyílt társadalmat támogató baloldali szervezetek és politikusok a rendőrség szerepének, funkciójának felülvizsgálata, a rendőri állomány méretének korlátozása mellett lobbiznak (az USA-ban például a „Defund the Police” vagy az „Abolish the Police” céljai mellett). A nyomásgyakorlásnak engedve az Egyesült Államokban a minneapolisi önkormányzat feloszlatta a rendőrséget, Seattle elfoglalt városrészében pedig fegyveres demonstrálók rendőröktől mentes „autonóm zónát” kiáltottak ki. Brüsszelben a napokban egy tüntetés résztvevői rendőrautókat támadtak meg és dobáltak kövekkel. Hasonló jelenségek figyelhetők meg más európai nagyvárosokban is. A történelmi fejleményekre tekintettel a Századvég megvizsgálta, hogy Magyarországon az említett attitűdök mennyiben vannak jelen a rendőri erőkkel kapcsolatban, kitérve a magyarok rendőrségbe vetett bizalmára, illetve a szervezet munkájának lakossági megítélésére.

Az iskolaőrség alkalmas eszköz lehet a pedagógusok elleni erőszak csökkentésére

Az elmúlt hetekben gyakran jelent meg az ellenzéki sajtóban az iskolai erőszak problémája a Kormány által bevezetni kívánt iskolaőrség apropóján. A téma kapcsán számos különböző álláspont látott napvilágot, ha ezeket összegeznünk kellene, úgy fogalmazhatnánk: viszonylag kevés volt, amely igyekezett az iskolai erőszak problémáját, annak kezelését és a tervezett iskolaőrséget komplex módon és a tények talaján maradva elemezni (szerencsére ilyen is akadt). A hozzászólások többsége – ez nem újdonság – a sajtóhírek és Facebook-posztok alapján fogalmazott meg sommás véleményt. Számunkra kiderült, hogy kevesen vették a fáradtságot, hogy az iskolai (vagy speciálisan pedagógusok elleni) erőszak témáját alaposan körüljárják, a most zajló és tervezett beavatkozásokat egységben vizsgálják, nem csak kiragadva egy-egy elemet közülük. Így az ő részükre is igyekeztünk elvégezni ezt a munkát.

A magyarok többsége fontosnak tartja az emlékezést Trianonra

1920. június 4-én került aláírásra az első világháborút hazánk számára lezáró, és a történelmi Magyarország szétszakítását eredményező trianoni békediktátum. A 100. évfordulóra tekintettel a közbeszéd egyik meghatározó témájává lépett elő a szóban forgó döntéshez való viszonyulás, illetve az emlékezetpolitika fontossága, ezért a Századvég megvizsgálta a magyar lakosság véleményét e kérdésekben.

A magyarok szerint sikeres a védekezés, de a veszély nem múlt el

Az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány, illetve az ennek kezelésére irányuló kormányzati intézkedések kulcsszerepet töltöttek be az egyes országok közéletében. Magyarország sikerrel vette fel a küzdelmet a járvány első hullámával, de a veszély nem múlt el: a magyarok kétharmada a járvány visszatérésével számol ősszel vagy télen.

A magyarok többsége nem bízik a közösségi oldalakban és felismeri az álhíreket

A koronavírus által előidézett rendkívüli helyzetben kiemelt jelentősége van a hiteles és pontos tájékoztatásnak. Tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban több álhír illetve konteó is megjelent különböző médiafelületeken a járvány terjedésével és annak kezelésével összefüggésben, a Századvég megvizsgálta az egyes sajtóorgánumokba, közösségi oldalakba és egyéb információforrásokba vetett lakossági bizalom kérdését, valamint több konkrét álhír megítélését a magyarok körében.

A magyarok elutasítják Soros tervét Európa eladósítására

Az elmúlt időszakban a közéleti diskurzus egyik legmeghatározóbb kérdésévé vált a koronavírus-járvány által okozott negatív gazdasági következmények mérséklésének a módja, ideértve a munkahelyek megőrzéséhez és a gazdaság újraindításához szükséges pénzügyi háttér megteremtésének lehetséges útjait. A témában az amerikai milliárdos üzletember, Soros György is megnyilvánult: álláspontja szerint az Európai Uniónak 1000-1500 milliárd euró értékű – a kamatterheit tekintve határozatlan futamidejű – örökjáradék-kötvény kibocsátásával kellene orvosolnia a jelentkező gazdasági nehézségeket. A Századvég megvizsgálta a magyar lakosság véleményét ebben a kérdésben.

A lakosság közel kétharmada szerint szükségtelen a jelentős sebességcsökkentés a fővárosban

A héten a koronavírus-járvány elleni védekezés mellett Budapest forgalomcsillapításának terve határozta meg a közbeszédet, jelentős vitát kiváltva mind társadalmi, mind politikai szinten. A témával kapcsolatos közéleti vitában leghangsúlyosabban két vélemény jelent meg egymással szemben. A terveket támogatók szerint szükséges a jelentős sebességcsökkentés, mert ezáltal megelőzhetők a súlyos közúti balesetek, a kritikát megfogalmazók a növekvő forgalmi dugókat és a légszennyezést emelték ki. A Századvég közvélemény-kutatása az ügy ismertségét és támogatottságát vizsgálta a felnőtt magyar lakosság körében.

A magyarok támogatják az élet és a gazdaság fokozatos, szigorú szabályok melletti újraindítását

Magyarország az elmúlt időszakban szigorú biztonsági intézkedések meghozatalával sikeresen tudta lassítani a koronavírus-járvány terjedését, lehetővé téve az egészségügy felkészítését a következő hetek, hónapok kihívásaira. Május 4-én új szakaszához érkezik a védekezés, amelynek keretében megindulhat a gazdaság fokozatos, fegyelmezett keretek között történő újraindítása. Erre tekintettel a Századvég megvizsgálta a magyar lakosság véleményét ezekben a kérdésekben.