A népszavazás bojkottja még a baloldali szavazók körében is elutasított


2016. szeptember elején mérsékelten, de emelkedett a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazáson való részvételi hajlandóság – derül ki a Századvég Alapítvány legfrissebb közvélemény-kutatásából. A referendumon nagy többséggel a „nem”-ek győzelme várható. Látható továbbá, hogy a társadalom döntő többsége elutasítja a népszavazás bojkottját.


A magyar közélet egyik leghangsúlyosabb, a közbeszédet leginkább meghatározó témája jelenleg az október 2-án tartandó kötelező betelepítési kvótával kapcsolatos népszavazás. A politikai diskurzust nap mint nap alakítják az egyes pártok és civil szervezetek nyilatkozatai, melyek a referendum mellett vagy ellen foglalnak állást. A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása a kvótanépszavazással kapcsolatos attitűdöket vizsgálta a felnőttkorú magyar lakosság körében.
A szeptember elején készült kutatás tanúsága szerint a választópolgárok 55 százaléka biztosan részt venne a referendumon. E tekintetben kismértékű emelkedés tapasztalható, augusztusban ugyanis a biztos részvételüket jelzők aránya 52 százalék volt. További 22 százalékuk valószínűleg elmegy, a távolmaradók aránya pedig összességében 20 százalék körül alakul.

 



A népszavazás kimenetelével kapcsolatban a „nem”-ek jelentős többsége várható, a megkérdezettek 78 százaléka „nem”-mel szavazna az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" kérdésre. Az „igen”-ek aránya ezzel szemben csupán 3 százalék.



Több politikai szereplő kampányol a népszavazás bojkottja mellett, azonban ezzel az eszközzel a lakosság több mint négyötöde (81 százaléka) nem ért egyet. A referendum bojkottja minden politikai önbesorolás szerinti dimenzióban, még a magukat baloldalinak vallók körében is többségében elutasított (51 százalék). A jobboldaliak 91, a középen állók 82 százaléka utasítja el a népszavazás bojkottját.



A kutatás módszertana

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2016. szeptember 6–10. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.