Az európaiak elutasítják a techóriások önkényes cenzúráját
PIACKUTATÁS, KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS
A Századvég Alapítvány piac- és közvélemény-kutatási üzletága évente közel kétszáz közvélemény-kutatást készít és publikál a legkülönfélébb társadalmi, politikai és gazdasági témákban.
Az üzletág tevékenysége négy különböző kutatási csoportba sorolható: politikai közvélemény-kutatások, szociológiai kutatások, marketing- és piackutatás valamint médiakutatás. Az egyik legkiemeltebb terület a politikai közvélemény-kutatás, mely nem csupán a médiában látványosan megjelenő párt-erőtér vizsgálatokat foglalja magában, hanem stratégiai és szakpolitikai elemzéseket is. A szociológiai kutatások rendszerint átfogó, komplex módszertanú kutatások, melyek a társadalom működési mechanizmusait vizsgálják. Ezen kutatások között megtalálhatóak az osztályszerkezeti elemzések, ifjúságkutatás, kultúrakutatás és a gazdaságszociológiai elemzések. Az üzletág klasszikus marketing- és piackutatási tevékenységet is végez, melyek közül a különféle imázs-vizsgálatok, elégedettség-vizsgálatok, piacpotenciál-kutatás és a marketingkommunikációhoz kapcsolódó kutatási típusok a leggyakoribbak. A médiaelemzések során jellemzően egy szervezet vagy egy személy eléréssel súlyozott megjelenését vizsgálja meghatározott felületeken vagy a teljes médiában.
A Századvég Alapítvány munkája során a kutatási módszerek széles skáláját alkalmazza a hagyományos kvantitatív, kvalitatív eszközöktől a modern, innovatív technikákig.
A magyarok többsége elítéli az oltási rendet megszegő politikusokat
Nagy vihart kavart a hazai közbeszédben, hogy Gyöngyös ellenzéki polgármestere, Hiesz György január elején – az oltási tervben foglaltakat megkerülve – jogosulatlanul kapott védőoltást a koronavírus ellen, továbbá Újbuda DK-s polgármestere, László Imre is soron kívül jutott hozzá a vakcinához. Az oltási terv megalkotásának indoka az volt, hogy a magyarok a veszélyeztetettség sorrendjében kerülhessenek beoltásra, biztosítva ezzel a rászoruló csoportok, az idősek és krónikus betegek elsőbbségét. Mivel a közéleti szereplők vállát – különösen járványhelyzetben – fokozott felelősség nyomja a példamutatás tekintetében, a Századvég megvizsgálta a magyar lakosság álláspontját az oltási rend betartásának fontosságáról.
A magyarok jelentős többsége támogatja a fiatalok jövedelemadó-mentességét
Orbán Viktor miniszterelnök januárban bejelentette, hogy – a fiatalok munkába lépésének elősegítése illetve a foglalkoztatási mutatók további javítása céljából – 2022-től a 25 éven aluli fiatalokat teljes személyi jövedelemadó-mentesség fogja megilletni. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter kihangsúlyozta, hogy az intézkedés révén a következő évtől a fiatalok megtakarításai átlagosan havi 40 ezer forinttal, éves szinten félmillió forinttal növekedhetnek. A Századvég megvizsgálta a magyar lakosság álláspontját a 25 év alattiak adókedvezményéről.
A magyarok többsége felelősségre vonná az oltásellenes és a hatékony védekezést akadályozó politikusokat
Tovább folytatódik a lakosság beoltása Magyarországon, az egészségügyi dolgozókat, illetve az idősotthonok lakóit és munkatársait követően hamarosan a 89 év felettiek juthatnak hozzá a koronavírus-elleni vakcinához. Aggodalomra ad okot azonban, hogy egyes politikai pártoktól és szereplőktől oltásellenes megnyilvánulások láttak napvilágot. Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció petíciót indított a kínai vakcina alkalmazása ellen. Fekete-Győr András először az orosz, majd a kínai oltóanyag kapcsán vetette fel, hogy először a kormánytagok oltassák be magukat vele. A Jobbik szintén kritikus közleményt adott ki a szóban forgó vakcinák kapcsán. Tekintettel e fejleményekre, valamint arra, hogy az orvostudomány mai állása szerint a védőoltás a leghatékonyabb eszköze a járvány megfékezésének, a Századvég megvizsgálta, hogy mi a magyar lakosság álláspontja a vakcinákról, az oltásellenességről, illetve az eredményes védekezés – bizonyos eredetű vakcinák támadásával megvalósuló – hátráltatásáról.
Az európaiak elutasítják a techóriások önkényes cenzúráját
A közéleti viták kiemelt témája a közösségi média szerepe, politikaformáló funkciója és manipulációs potenciálja. Különösen nagy vihart kavart a közbeszédben, hogy a Twitter végleg, a Facebook és az Instagram két hétre letiltotta Donald Trump amerikai elnök fiókjait, míg az Apple, a Google és az Amazon az amerikai konzervatív körökben népszerű Parler nevű közösségi oldal mobilalkalmazását tette elérhetetlenné. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy – többek között – Angela Merkel német kancellár, valamint Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter is aggályait fejezte ki a techóriások túlhatalma kapcsán. Egy nemrég megjelent, a The Social Dilemma című film pedig a közösségi oldalak emberi pszichére és általában a társadalmi kapcsolatokra gyakorolt negatív hatásait veszi górcső alá.
A magyarok többsége a védőoltástól várja a járvány megfékezését
December végén megérkezett Magyarországra az első adag koronavírus elleni vakcina, így elkezdődhetett az egészségügyi dolgozók, illetve a nagyobb létszámú szociális otthonok dolgozóinak és lakóinak oltása. Tekintettel arra, hogy az orvostudomány mai állása szerint a védőoltás jelenti a járvány megfékezésének leghatékonyabb módját, a Századvég megvizsgálta a lakosság oltási hajlandóságát, továbbá a magyarok véleményét a járvány terjedésének sebességével kapcsolatban.
Az ellenzéki szavazók Dobrev Klárát látnák legszívesebben miniszterelnök-jelöltként
A Gyurcsány Ferenc vezette baloldali pártok december 20-án közös közleményben tették egyértelművé, hogy a 2022-es országgyűlési választásoknak közös képviselőjelöltekkel, közös miniszterelnök-jelölttel, valamint közös listával vágnak neki. A Századvég a formálódó ellenzéki összefogás kapcsán megvizsgálta a baloldali tömb és a kormánypártok támogatottságát, illetve a lehetséges baloldali kormányfő-jelöltek népszerűségét. A kutatás tükrében kijelenthető, hogy Gyurcsány Ferenc stratégiája a balliberális pártok illetve szavazóik bekebelezésére sikeresnek tekinthető, az ellenzéki szavazók legszívesebben Dobrev Klárát látnák miniszterelnök-jelöltként.
A magyarok szerint a Gyurcsány vezette ellenzék ártott az országnak, amikor Brüsszeltől hazánk megbüntetését követelte
A Gyurcsány Ferenc vezette magyar ellenzéki összefogás pártjai évek óta követelik Brüsszelben Magyarország megbüntetését. A baloldali pártok egyes politikusai közvetlenül is részt vettek a szankciókat megalapozó uniós döntések, jelentések előkészítésében. Amikor Brüsszel végül – a közös költségvetés elfogadása előtti utolsó pillanatban – előállt a kifizetésekhez kapcsolt büntető feltételekkel, az ellenzéki politikai erők aggódni kezdtek az uniós források elvesztéséért. A Századvég közvélemény-kutatásában megvizsgálta, hogyan vélekednek a magyarok a baloldal ellentmondásos tevékenységéről.
Az európaiak többsége továbbra is aggodalommal tekint az illegális migrációra
A Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében a Századvég „Európa Projekt” elnevezésű átfogó közvélemény-kutatásának bevándorláshoz kapcsolódó eredményeit tekinti át és értelmezi. Az adatokból jól látszik, hogy az európai társadalmak több fontos területen egyetértenek a migráció tágabb kérdéskörében.
Az európaiak reális klímacélokat és igazságos egyezményt várnak el az Unió vezetőitől
December 10-én és 11-én tartja idei utolsó ülését az Európai Tanács. Az eseményen a kormányfők döntenek a Bizottság 2030-as éghajlatvédelmi célszám emelésére vonatkozó javaslatáról. A jelenlegi 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célérték módosítása 55 százalékra a legtöbb országnak – és így azok állampolgárainak – jelentős többletköltséget okozhat, ezért az ülésen éles vita várható. A Századvég az Európa Projekt című kutatás eredményeinek alapján elemezte az EU 27 tagállama és az Egyesült Királyság polgárainak véleményét a döntés során mérlegelendő főbb dilemmákról.
A magyarok elutasítják Soros javaslatát az ország megbüntetésére
Nagy vihart kavart a hazai közéletben, hogy Soros György a közelmúltban két publicisztikát jelentetett meg a Project Syndicate oldalán, melyekben – Magyarország és Lengyelország költségvetési vétóját kritizálva – azt javasolta Brüsszelnek, hogy lépjen fel a magyar és lengyel törekvésekkel szemben. Az amerikai spekuláns szerint az Európai Unió akkor lesz képes „az értékeihez hű nyitott társadalomként túlélni”, ha Brüsszel nem tesz kompromisszumot a jogállamisági záradék ügyében. E fejleményekre tekintettel a Századvég megvizsgálta a magyar lakosság álláspontját Soros György személyéről és tevékenységéről, valamint az általa megfogalmazott illetve szorgalmazott javaslatokról Európa és Magyarország jövőjével kapcsolatban.
Magyarország ellenáll a klímaváltozással kapcsolatos szélsőségeknek
Az elmúlt években jelentősen nőtt a klímaváltozás témájának szerepe az európai politikában és közbeszédben. A túlzó érzékenyítés és a politikai polarizáció az emberek egyre nagyobb tömegét két szélsőség – az éghajlatváltozás tagadása és a jelenség következményeitől való rettegés – irányába orientálja. Az Európai Tanács a héten tárgyalja a közösség 2030-as üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó célkitűzésének emelését, így a téma rendkívül aktuális. A Századvég az Európa Projekt című kutatása alapján megvizsgálta az Európai Unió 27 tagállamában és az Egyesült Királyságban lakó emberek klímaváltozással kapcsolatos attitűdjét. Az eredmények alapján a vizsgált országok közül a magyarok a legkevésbé fogékonyak a szélsőségekre.
Az európaiak nem migránsok betelepítésével, hanem a gyermekvállalás ösztönzésével állítanák meg a népességfogyást
A család intézménye ugyan évezredes tartópillére az európai társadalmaknak, napjainkban a radikális baloldal – a tömeges migráció és a nyílt társadalom eszméinek népszerűsítésével – egyre intenzívebben törekszik megkérdőjelezni a család, illetve a gyermekvállalás jelentőségét. Ennek jegyében Ylva Johansson belügyekért felelős brüsszeli biztos kijelentette, hogy nézete szerint szükség van a bevándorló munkaerőre, mert az európai társadalom öregszik. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készített elemzés megvizsgálta, hogy az európaiak (EU27+Egyesült Királyság) hogyan vélekednek a család, valamint a családalapítás fontosságáról, a népességfogyás által előidézett problémák megoldásáról, valamint a gyermekvállalást ösztönző állami segítségnyújtásról. A felmérésből kiderül, hogy – a Brüsszel és a radikális baloldal törekvései ellenére – az európai polgárok elsöprő többsége továbbra is elkötelezett a család intézménye mellett, továbbá a jelentkező demográfiai nehézségek megoldását nem a migrációban látja.
Az európai polgárok háromnegyede a biztonság és az életvédelem jogait fontosabbnak érzi a szabadságjogoknál
Az elmúlt években vitatémaként gyakran került elő a biztonság és rend, valamint az emberi jogok és politikai szabadságjogok konfliktusának kérdése, például a tömeges migráció és a terrorizmus kapcsán. A 2020-ban világszerte tomboló vírusjárvány is rávilágított a szabadságjogok és a biztonság legitim szempontjai közötti részleges ellentétre. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készült elemzés megvizsgálja, hogy az Európai Unió 27 tagállamában és az Egyesült Királyságban miként viszonyulnak a polgárok a rend és a szabadságjogok kérdéséhez, valamint hogyan látják a jogbiztonság és a jogegyenlőség érvényesülésének helyzetét a saját hazájukban.
Kedvezőtlen a Gyurcsány vezette ellenzék társadalmi megítélése
Az elmúlt évekhez hasonlóan a baloldali pártok – saját belviszályaik kíséretében – ismét különböző együttműködési konstrukciókról, indulási forgatókönyvekről folytatnak vitát. Az esetleges előválasztásokról, a listaállításról, a miniszterelnök-jelölt, valamint a lehetséges képviselőjelöltek személyéről folyó diskurzus mellett azonban megkerülhetetlen tény, hogy a baloldali ellenzék politikai agendáját továbbra is Gyurcsány Ferenc és pártja, a Demokratikus Koalíció határozza meg. Miután a volt kormányfő napjainkban is az ország egyik legelutasítottabb politikusa, nem meglepő, hogy a baloldal választási előkészületeihez – az együttműködés formáitól függetlenül – a választók többsége apátiával viszonyul. A skála ugyanakkor egyre szélesebb, a DK égisze alatt az asztalnál helyet foglal most már a Jobbik, az MSZP-P, a Momentum és az LMP is. A Századvég Alapítvány novemberi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása arra kereste a választ, hogy mit gondolnak a magyarok az ellenzék tevékenységéről, annak Magyarországra gyakorolt hatásáról, és a baloldali összefogásról.
Európa többsége nem Brüsszel befolyásának növelésében, hanem az erős nemzetállami együttműködésében hisz
Európa az elmúlt időszakban rég nem látott kihívások elé került. A koronavírus-járvány térhódítása, az ezzel összefüggő gazdasági nehézségek, valamint a fokozódó migrációs nyomás kezelése kapcsán az európai polgárok jogosan formálhatnak igényt Brüsszel hatékony szerepvállalására, illetve olyan – uniós szintű – döntések gyors meghozatalára, amelyek érdemi segítséget jelentenek a tagállamok számára. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készített elemzés az EU 27 tagállamára és az Egyesült Királyságra fókuszál, melyből kiderül, hogy az európai polgárok ugyan elkötelezettek az Európai Unió – mint közösség illetve együttműködési konstrukció – mellett, azonban kifogásolják az Uniót vezető brüsszeli bürokrácia tevékenységét. A felmérés kitért a tagállami szuverenitás, az európai és nemzeti identitás, illetve a politikai nyomásgyakorló tevékenységet végző NGO-k és lobbiszervezetek megítélésére is.
