NGO-RADAR

Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k, (non-governmental organizations; nemkormányzati szervezetek) például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.

Soros és európai szövetségesei Brüsszel segítségével gyakorolnának nyomást Magyarországra

December 10-én megszületett a megállapodás Brüsszellel a 2021-től 2027-ig terjedő időszakra vonatkozó uniós költségvetés és a Covid 19-helyreállítási alap ügyében. A létrejött kompromisszum keretében hazánk és Lengyelország elérte eredetileg kitűzött célját: jogállamiságinak álcázott politikai nyomásgyakorlás segítségével nem lehet forrásmegvonással szankcionálni egyetlen uniós tagállamot sem. A tárgyalásokat illetve az egyezséget a nyílt társadalom erői sem hagyták szó nélkül, elégedetlenségüknek adtak hangot a nemzeti erők sikere kapcsán.

Nemzetközi NGO-k kontra alkotmányos demokráciák: ki jogosult nem betartani a helyi és nemzetközi jogi normákat?

Az elmúlt hetek hírei alapján az Amnesty International nevű nemzetközi szervezet saját tevékenységének felfüggesztésére kényszerült Indiában. Ennek okaként az szerepelt, hogy az indiai kormányzati szervek részéről – a gazdasági bűncselekmények ügyében nyomozó részleg közreműködésével – zárolták a külföldi támogatású, nem kormányzati szervezet bankszámláit.

Soros lobbistái továbbra is nemzetközi fórumokon támadják Magyarországot

Régóta ismert, hogy hazánkban is tevékenykednek bizonyos külföldről finanszírozott, politikai lobbitevékenységet folytató NGO-k, amelyek a nyílt társadalom víziójának érvényesítése érdekében a közgondolkodás átformálására, illetve az ideológiai nyomásgyakorlásra törekednek. E szervezetek munkásságának jellemzője, hogy meghatározó közéleti kérdésekkel összefüggésben (illegális migráció, börtönbiznisz, jogállamiság) igyekeznek beavatkozni a magyar belpolitikai viszonyokba. Miután a Magyar Helsinki Bizottság mind a szervezettségét, mind az anyagi erőforrásait tekintve kiemelkedik a többi hasonló lobbiformáció közül, célszerű közelebbről megvizsgálni a 2019-ben kifejtett tevékenységét, kitérve e szervezet pénzügyi hátterére is.

Uniós források jogállamisághoz kötése: így gyakorolnának politikai nyomást az NGO-k Brüsszelre

Az elmúlt hónapokban készült egy uniós döntéshozatali javaslatokat is magába foglaló tanulmány (A comprehensive plan to innovate democracy in Europe), amelyet a nonprofit szervezetek – vállaltan politikai érdekű szerveződések – hálózataként működő European Partnership for Democracy (EPD) készített a civil szféra európai helyzetéről, az Európai Bizottság megbízásából, összesen 48 szervezet együttműködésével.

A Soros-hálózat a baloldali sajtó felhasználásával buktatná meg Európa nemzeti kormányait

Az amerikai milliárdos spekuláns, Soros György által szponzorált Európai Alapítványok Hálózata pályázatot hirdetett: a Civitates program keretében több mint 700 millió forinttal kívánja támogatni a „független újságírást”. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó összeget a nyertes szervezetek akár az elkövetkezendő 5 évben is felhasználhatják – amely időtartamba Magyarország vonatkozásában a 2022-es országgyűlési, valamint a 2024-ben tartandó önkormányzati választások is beletartoznak –, célszerű mélyebben megvizsgálni e projekt mögött húzódó motivációkat, különösen hazánk szempontjából.

Sorosék hálójában a baloldali önkormányzatok

Régóta ismert, hogy a hazánkban működő, döntő részben külföldről finanszírozott NGO-k aktív politikai színezetű tevékenységet folytatnak, és keresik a kapcsolatot az eszméikkel szimpatizáló balliberális politikusokkal. Miután a 2019-es önkormányzati választások eredményeként egyes települések irányítását a baloldal vette át, érdemes górcső alá venni az említett szervezetek térnyerését az önkormányzati szférában.

Az ítélet eladó: Strasbourg NGO-hálózatok szorításában

Az Európai Unió intézményrendszerétől de iure függetlenül működő, strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) a 47 országot magába tömörítő nemzetközi szervezet, az Európa Tanács által elfogadott egyik legfontosabb – világszinten is az egyik legismertebb emberjogi – egyezmény betartásának felügyeletére létrehozott bíróság, amely döntéseivel gyakorta kerül az európai és a nemzetközi közvélemény figyelmének középpontjába. Mindazonáltal a bírói testület tényleges függetlenségét, szakmai működését az elmúlt években megismert tények, összefonódások, személyi-szervezeti affiliációk miatt számosan (politikai és szakmai körökben egyaránt) megkérdőjelezték.

A börtönbizniszben részt vevő Soros-szervezetek ismét külföldön támadják Magyarországot

Miközben a Soros-közeli ügyvédi irodák évek óta százmilliókat keresnek a börtönbizniszen, a balliberális nyilvánosságban ezzel párhuzamosan rendszeressé vált a hangulatkeltés a magyar állam, az igazságszolgáltató közigazgatás, azon belül is különösen a független ügyészség ellen. A szuverén állami hatalom legfőképpen abban ölt testet, hogy joga van az alkotmányos rend és jogállam kereteinek a meghatározására, a végrehajtási rend hatékonyságának biztosítására: ebbe egy jogállamban beletartozik a jogalkalmazó (bíróságok) által kiszabott szabadságvesztés, illetve az előzetes letartóztatás végrehajtása során fölmerülő kártérítési visszaélések elleni fellépés joga is.

Másként látja ezt például a Soros György által támogatott Magyar Helsinki Bizottság, amely sajtóértesülések szerint az Európa Tanácsnál érné el azt, hogy a bűnözőket védő ügyvédek mégis megkapják a sikerdíjukat. A szervezet az elmúlt hetekben azzal a kéréssel fordult az Európa Tanácshoz, hogy a testület hatálytalanítsa az Országgyűlés döntését, amelynek értelmében a magyar kormány kérésére 2020 végéig felfüggesztették a fogvatartottaknak megítélt kártérítési összegek kifizetését a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos, iparszerű visszaélések megszüntetése érdekében.

Soros lobbistái brüsszeli pénzekből támadnák Európa nemzeti kormányait

Magyarország szempontjából alapvetően sikerrel zárult az Európai Tanács rendkívüli ülése, amely az Európai Unió 2021-2027-es időszakra vonatkozó költségvetését tárgyalta, hiszen – a nemzetközi baloldal nyomása ellenére – kikerült a tervezetből a pénzügyi források politikai feltételekhez kötése. Aggasztó fejlemény ugyanakkor, hogy az EU az elkövetkezendő hét évben 841 millió eurót kíván fordítani a „Jogérvényesülés, jogok és értékek” programra, melynek keretében a politikai befolyásszerzésre és a nemzetállami keretek gyengítésére törekvő NGO-k is számottevő anyagi támogatáshoz juthatnak. E fejleményeket figyelembe véve célszerű áttekinteni az említett lobbiszervezetek uniós finanszírozásának hátterét.

A nyomásgyakorló NGO-k pénzügyi átláthatósága össztársadalmi érdek

Németországban az elmúlt hetekben élénk vita zajlott a lobbi-nyilvántartásról, és ennek kapcsán a 2017-ben négy év után ismét szövetségi parlamenti párttá avanzsált Német Szabaddemokrata Párt (FDP) vezetője, Christian Lindner azt sürgette, hogy a német fővárosban különösen aktív lobbisták és érdekcsoportok részére hozzanak létre kötelező nyilvántartási rendszert. Meglátása szerint a jegyzéknek nemcsak például az ipar képviselőit, hanem a nem kormányzati szervezeteket, például a német környezetvédelmi lobbiháttér képviselőit is tartalmaznia kell. A liberálisok pártjának és Bundestag-frakciójának vezetője kijelentette: világosnak kell lennie, milyen befolyással bírnak és ki finanszírozza őket, ezért szövetségi szinten szükség van egy ilyen nyilvántartásra.

Soros szélsőségesek bevetésével forgatná fel a nemzetállamokat

Az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában évtizedek óta nem látott – erőszakos cselekményekkel és fosztogatásokkal kísért – zavargáshullám söpört végig, melyben kulcsszerepet játszott a radikális baloldali eszmeiséget képviselő Black Lives Matter (BLM) mozgalom, valamint az Antifa. Ezen események és a mögöttük húzódó motivációk pontosabb megértéséhez elengedhetetlen az említett szervezetek hátterének feltárása, továbbá az amerikai milliárdos spekuláns, Soros György érdekeltségébe tartozó NGO-hálózathoz kötődő kapcsolataik vizsgálata.

A nyílt társadalom eszméire érzékenyítik a fiatalokat a Soros-szervezetek

Megfigyelhető, hogy a Soros György amerikai milliárdoshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítványok által finanszírozott két NGO, az Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kiemelt ügyként kezeli a magyar fiatalok közéleti érzékenyítését. Tekintettel arra, hogy a fiatalabb korosztályba tartozó választók megszólításának módja a közbeszéd egyik legmeghatározóbb kérdése, érdemes közelebbről megvizsgálni az említett szervezetek ezirányú tevékenységét, és a mögötte meghúzódó motivációkat.

A radikális baloldal a rend és biztonság ellen van

Az utóbbi évek magyarországi eseményeit tekintve, már ismerhetünk példát a közrend, a magyar állam és társadalom békessége elleni provokatív akciókra, politikai indíttatású szervezkedésre. Ezek a közrend elleni támadási kísérletek a jogrendszer alapjait képező legfontosabb elvek, intézmények feltétlen érvényesülését voltak hivatottak akadályozni, és ezáltal belpolitikai bizonytalanságot, akár alkotmányos válságot is előidézni.

A nyugati baloldal morális válságát, a keresztény alapú társadalmi erkölcsi rendet, sőt a közrendet nyíltan támadó erőkkel, lázító aktivista csoportokkal való szoros ideológiai rokonságát jól mutatják a büntetett előéletű George Floyd halála óta eltelt hetek eseményei kapcsán tanúsított magatartása. A viharos események hullámára Nyugat-Európában, és némi késéssel Magyarországon is próbálnak ráülni a közéleti haszonlesők, akiknek provokatív akciói már régebb óta főleg a rendvédelem ellen irányultak, akár a Floyd-gyilkosság után, akár azt megelőzően.

Léphet-e újabbat az állam a külföldről támogatott NGO-k politikai és lobbitevékenységének szabályozásában?

Az elmúlt években Európában szakmai és politikai vita zajlik a nem kormányzati szervezetekkel (NGO-kkal) összefüggésben például a politikai legitimáció, az elszámoltathatóság és a működésükhöz szükséges anyagi források kérdéséről. Ezzel kapcsolatosan különböző nemzeti szabályozási megoldások születtek a külföldi hátterű (finanszírozású) NGO-k tevékenységének jellegéről, valamint az állami ellenőrzés lehetőségeiről.

Brüsszel a nemzetek védelme helyett a külföldről finanszírozott NGO-k mellé állt

Az Európai Unió Bírósága ítéletében helyt adott a Bizottság keresetének, amely a külföldről finanszírozott NGO-k átláthatóságáról szóló magyar törvény ellen irányult. A testület álláspontja szerint a szóban forgó jogszabály többek között a tőke szabad áramlásának elvébe ütközik, amely érvelés morális és jogi szempontból is aggályosnak tekinthető.