Az európaiak reális klímacélokat és igazságos egyezményt várnak el az Unió vezetőitől

December 10-én és 11-én tartja idei utolsó ülését az Európai Tanács. Az eseményen a kormányfők döntenek a Bizottság 2030-as éghajlatvédelmi célszám emelésére vonatkozó javaslatáról. A jelenlegi 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célérték módosítása 55 százalékra a legtöbb országnak – és így azok állampolgárainak – jelentős többletköltséget okozhat, ezért az ülésen éles vita várható. A Századvég az Európa Projekt című kutatás eredményeinek alapján elemezte az EU 27 tagállama és az Egyesült Királyság polgárainak véleményét a döntés során mérlegelendő főbb dilemmákról.

Magyarország ellenáll a klímaváltozással kapcsolatos szélsőségeknek

Az elmúlt években jelentősen nőtt a klímaváltozás témájának szerepe az európai politikában és közbeszédben. A túlzó érzékenyítés és a politikai polarizáció az emberek egyre nagyobb tömegét két szélsőség – az éghajlatváltozás tagadása és a jelenség következményeitől való rettegés – irányába orientálja. Az Európai Tanács a héten tárgyalja a közösség 2030-as üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó célkitűzésének emelését, így a téma rendkívül aktuális. A Századvég az Európa Projekt című kutatása alapján megvizsgálta az Európai Unió 27 tagállamában és az Egyesült Királyságban lakó emberek klímaváltozással kapcsolatos attitűdjét. Az eredmények alapján a vizsgált országok közül a magyarok a legkevésbé fogékonyak a szélsőségekre.

A klímaváltozás szerepe a magyar lakosság jövőtől való félelmében

Klímapolitikai bukás: egekben az energiaárak és tovább nő a fosszilis energiahordozók felhasználása Németországban

Bár egyre több tanulmány és gyakorlati megfigyelés támasztja alá a nukleáris leszerelés negatív gazdasági és környezeti következményeit, a zöldpártok jelentős része nem képes szabadulni korábbi legfontosabb identitásképző elemétől: az atomellenességtől. Németország példája jól mutatja, hogy az érzelmileg túlfűtött antinukleáris mozgalmak és az azokat felhasználó fosszilis tüzelőanyag lobbi közötti szövetség mekkora társadalmi többletterhet eredményezhet. Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője, Hortay Olivér, a Századvég üzletágvezetője és Kovács Péter egyetemi hallgató, a Századvég gyakornoka erről írt tanulmányt.

Magyarország nagy lépést tett a klímaváltozás elleni harcban

Nemzetközi szempontból is jelentős klímavédelmi törvényt fogadott el az Országgyűlés, amely rögzíti, hogy Magyarországnak 2050-re el kell érnie a klímasemlegességet. Az új törvény fontos kiindulópontot jelenthet abban, hogy a Kormány tovább növelje éghajlatvédelmi aktivitását, megőrizze országunk kiemelkedő kibocsátás-csökkentési teljesítményét és felkészítse hazánkat az éghajlatváltozás jövőbeli hatásaihoz való megfelelő alkalmazkodásra.

A legégetőbb kérdésre keresi a választ a Klímapolitikai Intézet

A természeti és kulturális értékek megőrzésének igénye a konzervatív eszmevilághoz tartozik

Nincs eredményes válságkezelés pontos helyzetelemzés nélkül

Év vége közeledtével, érdeklődéssel szoktunk olvasni olyan kimutatásokat, hogy az adott esztendőben melyek voltak a legnépszerűbb újonnan megjelent szavak. Az elmúlt évet vitán felül a klímával kapcsolatos kifejezések uralták. Az Oxford Szótár szerint a „klímavészhelyzet", a Collins Dictionary szerint pedig a „klímasztrájk" lett az év szava. Ezek a témák olyannyira uralták a 2019-es év közbeszédét, hogy azt gondolhattuk ez nagyon sokáig így is marad. Az Európai Unió 10 és 30 évre szóló ezzel kapcsolatos stratégiákat emelt napirendjére és már fenyegetően emelgette mutatóúját azokra, akik tisztázó kérdéseket merészeltek feltenni és nem álltak be szó nélkül a támogatók sorába. Azonban az idei év elején a világ gyökerestől megváltozott, ki foglalkozik ma már a Green Deallel és Greta Thunberggel. A szomorú valóság az, hogy egyelőre 2020 kétségtelenül legismertebb feltörekvő új kifejezése a „COVID-19" és mellette dobogós helyre ácsingózik a „kurzarbeit" is. Mindkettő a Wuhan városából kiinduló világjárvánnyal függ össze, az egyik az azt okozó vírust, a másik pedig a vírus okozta gazdasági válság elleni védekezés egyik hatékonynak mondott intézkedési formáját takarja - olvasható Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdászának írásában.

Szennyezők és károsultak - melyek a legérintettebb régiók?

A környezetvédelmi szabályozás egyik legrégebbi alapelve, hogy ha valaki szennyezésével kárt okoz másnak, akkor annak költségeit meg kell fizetnie. A Századvég Gazdaságkutató elemzéssorozatának célja, hogy bemutassa, hogy az egyes országok és szektorok mekkora mértékben járulnak hozzá az éghajlatváltozáshoz, valamint várhatóan kiket sújtanak majd legerősebben a klímaváltozás káros hatásai. A sorozat első része globális áttekintést kínál az éghajlatváltozásért leginkább felelős és amiatt várhatóan legnagyobb mértékben károsuló országokról.

Zöld államkötvény, hogy csinálják a lengyelek?

Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében jelentette be, hogy bevezetésre kerül a zöld államkötvény, mégpedig a lengyel példa alapján. Ha csak önmagában a bejelentést nézzük, megdobbanhat a Közép-Európáért rajongó „régimódiak" szíve, azonban érdemes annak is utánanézni, hogy miért éppen a lengyel példa a követendő, mit is tudnak a lengyelek, amiért utánozni lehet őket.

A többség szerint a legnagyobb szennyezőknek kellene vállalniuk a klímavédelem költségeit

Az idei év egyik legfontosabb vitája az Európai Bizottság új, klímasemlegességet célzó programjának finanszírozási feltételeiről szól majd. A fő kérdés, hogy a kitűzött célok óriási költségeit kinek kell majd megfizetnie. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. megbízásából készült közvélemény-kutatás eredményei szerint a terheket azoknak kellene viselni, akik a problémáért a leginkább felelősek: a legnagyobb szennyező országoknak és vállalatoknak.

Az európai klímaegyezmény és a nemzetek

Fűrész Gábor szociológus, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatójának és Hortay Olivér környezetgazdász, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. üzletágvezetőjének elemzése az Origon jelent meg.

A klímakommunizmus kísértete

Egy globális rezsim iránti vágy most az éghajlatváltozás ideologiáját választotta igazolásul.

Reális-e a kilencven százalék?

Magyarország áramtermelésében 90 százalék fölé emelkedhet a szén-dioxid-mentes energiahordozók aránya 2030-ra – mondta több fórumon Áder János köztársasági elnök a múlt héten. A nyilatkozat közéleti számháborút indított el. Egyfelől a cél elérésével hazánk felülmúlná a legtöbb európai ország klímavédelmi eredményeit. Másfelől a 90 százalékos arányig vezető úton olyan technológiai és piacszervezési feladatokat kell megoldani, amelyek jelentős kihívások elé állítják a szektort. A cikk a rendelkezésre álló adatok és a szakpolitikai várakozások tükrében tárgyalja a nyilatkozat realitását.

Meddig inflálható a klímaváltozás?

A kattintásvadász hírportálok szerzői egymásra licitálva, egyre drámaibb elnevezésekkel próbálták az olvasók figyelmét saját – éghajlatváltozással, vagy annak (várható) hatásaival kapcsolatos – írásaikra irányítani. A folyamat szeptember 9-én fontos mérföldkőhöz ért: az Extinction Rebellion Magyarország nyílt levélben kérte a sajtó munkatársait, hogy „a továbbiakban ne a klímaváltozás kifejezést használják, hanem a valóságot sokkal inkább leíró klímaválság, klímaösszeomlás vagy klímavészhelyzet szavakat”. A levelet az LMP, az Energiaklub és a Fridays For Future Magyarország is támogatta.

Ökopragmatizmus: fejlődéssel a klímaváltozás ellen

Aktuális kérdés, hogy a jobboldalnak hogyan kellene pozícionálnia magát a természetvédelmet politikai célokra felhasználó szélsőséges baloldali narratívával szemben. A közelmúltban megjelent írások többsége a hagyományokból építkező, teremtésvédelmi és scrutoni érvekből indul ki.
Az ökokonzervativizmus mellett azonban termékeny lehet a korábbi méregzöld mozgalmak képtelen állításainak cáfolataira létrejött ökopragmatikus gondolatok megismerése is. A cikk célja az irányzat bevezetése a diskurzusba. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energetika Üzletág vezetőjének írása.