ELŐREJELZÉSEK, KÖZLEMÉNYEK

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által kiadott sajtóközlemények, készített elemzések.

Konjunktúrakutatás: Februárban nem változott a konjunktúraérzet

A Századvég Gazdaságkutató 2021. februári felmérése szerint úgy a lakosság, mint a vállalatok konjunktúraérzete változatlan maradt az előző hónaphoz képest. Felmérésünk eredményei szerint a -100 és +100 közötti skálán értelmezett index értéke a lakosság esetében -6,4, a vállalkozások esetében pedig -12,1 ponton alakult. A konjunktúraérzet tehát mindkét csoport esetében továbbra is kismértékben negatív, bár egyben azt is jelzi, hogy a gazdaság összességében csak kis károkat szenvedett el, azonban egyes szektorok helyzete kritikus. A konjunktúraérzet érdemi javulására akkor lehet számítani, ha a korlátozások jelentős mértékben lazulnak, a gazdaság működése pedig vissza tud térni a normális kerékvágásba – ez remélhetőleg minél előbb megtörténik, a korlátozások feloldása fokozatosan megindul.

Krízisálló-e a magyar gazdaság?

2020-ban bekövetkezett az, amire a piaci elemzők közül sokan számítottak: véget ért a világgazdaság modern történeténekleghosszabb konjunktúraciklusa. A koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett egészségügyi intézkedések, biztonsági korlátozások a világban mindenütt a gazdaság lassulását eredményezték, a pandémia krízist idézett elő. Ilyen válságra számítottak? Biztosan nem. A járvány, hasonlóan egy háborús helyzethez, a reálgazdaság keresleti és kínálati folyamatainak váratlan lefagyását eredményezte. Ettől eltérő módon a 2008-as nagy recesszióban a pénz- és hitelgazdaság belső egyensúlytalanságai alkották a kiváltó okot. Mivel akkoriban a növekedés forrásai azonnal kiszáradtak (megbénult a hitelezés, összeomlott a bizalom), a gazdaság újraindítása rendkívül hosszadalmas folyamatnak bizonyult, több évet vett igénybe. Az eltérő kiindulópontok ellenére, vajon hasonlóak a kilátásaink ma is?

Konjunktúrakutatás: Januárban a vállalkozások és a háztartások konjunktúraérzete is javult

A Századvég Gazdaságkutató 2021. januári felmérése szerint úgy a lakosság, mint a vállalatok konjunktúraérzete javult az előző hónaphoz képest. A kutatás eredményei szerint a –100 és +100 közötti skálán értelmezett indexek értéke a lakosság esetében a decemberi –10,6 után –6,4 pontra , míg a vállalatok esetében –16,4-ről –12,2 pontra nőtt. Mindkét mutató tehát kismértékben negatív konjunktúraérzetről árulkodik, amelyet vélhetően a folyamatosan meghosszabbításra kerülő korlátozások is táplálnak, bár a pesszimizmus folyamatosan csökken. A konjunktúraérzet további érdemi javulására akkor lehet számítani, ha a korlátozások jelentős mértékben lazulnak, a gazdaság működése pedig vissza tud térni a normális kerékvágásba.

Konjunktúrakutatás: Javult decemberben a vállalatok és a háztartások konjunktúraérzete

A Századvég Gazdaságkutató 2019 augusztusa óta készíti el hónapról hónapra vállalati, illetve lakossági konjunktúraindexét. Felmérésünk szerint decemberben érdemben javult a lakosság és a vállalatok gazdasági közérzete. A javulásban közrejátszhatott, hogy a gazdasági szereplők egyre közelebb érzik a vakcinát és ezzel a járványhelyzet végét, illetve hogy a tavaszi tapasztalatokból kifolyólag novemberben túlbecsülhették a bevezetett korlátozások hatását. A lakossági index értéke a novemberi –14,9 pontról
–10,6 pontra, míg a vállalati index értéke –21,4 pontról –16,4 pontra emelkedett a –100 és +100 közötti skálán. A gazdasági közérzet további javulásához a járványhelyzet enyhülésére, illetve a korlátozások akár csak részleges feloldására van szükség.

A következő két évben a gazdaság növekedése meghaladhatja a 4 százalékot

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. szeptemberi előrejelzése óta a vártnál nagyobb méretet öltött a járvány második hulláma, így újabb szigorú intézkedések kerültek bevezetésre. Ugyanakkor a harmadik negyedéves visszaesés elmaradt a várakozásoktól. E tényezőket figyelembe véve 2020-ra a korábban prognosztizáltnál nagyobb, 6,1 százalékos visszaesést valószínűsítünk. Figyelembe véve a korlátozások januárra áthúzódó hatásait, tartós következményeit, illetve a vakcina elérhető közelségbe kerülését, 2021-ben 4,2 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk. 2022-re vonatkozó előrejelzésünkben 4,5 százalékos növekedést valószínűsítünk, azaz hosszabb távon a gazdaság visszatérhet korábbi, dinamikus növekedési pályájára.

Konjunktúrakutatás: Novemberben a járványhelyzet borúlátóbbá tette a vállalkozások és a háztartások gazdasági várakozásait

A Századvég Gazdaságkutató 2019 augusztusa óta készíti el hónapról hónapra vállalati, illetve lakossági konjunktúraindexét. Felmérésünk novemberi eredménye szerint úgy a lakosság, mint a vállalatok közérzete romlott az előző hónaphoz képest. Ezt a súlyosbodó vírushelyzet és a szigorodó korlátozások magyarázzák. A lakossági index értéke az előző havi –11,2 pontról –14,9 pontra, míg a vállalati index értéke az októberi –18,2 pontról –21,4 pontra csökkent a –100 és +100 közötti skálán. A két konjunktúraindex növekedése akkor várható, ha a vírushelyzet érdemben javul, és a korlátozások is jelentős mértékben lazulnak.

A koronavírus hatása az internethasználatra és a digitális szolgáltatásokra

A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások hatásait mérő primer kutatásaink alapján növekedés látható mind az internethasználók, mind a digitális szolgáltatási formákat használók körében. A mobilinternetre előfizetők száma 2,5%-kal növekedett, a digitális e-ügyintézési lehetőségeket igénybe vevők száma pedig 10%-kal növekedett a pandémia hatására. Az egyéb digitális szolgáltatások terén (e-kereskedelem, e-pénzügyi szolgáltatások, e-közüzemi szolgáltatások) is látható felhasználói létszám növekedés. Az új felhasználók, akik a járvány hatására kezdtek el digitális szolgáltatásokat igénybevenni, 90%-os arányban továbbra is tervezik használni azokat.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. konjunktúrakutatása: Októberben enyhe javulás a gazdasági konjunktúraindexekben, de a várakozásokat továbbra is a járvány második hulláma befolyásolja

A Századvég Gazdaságkutató 2019. augusztusa óta készíti el hónapról hónapra vállalati, illetve lakossági konjunktúraindexét. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásokról. A kérdésekre adott válaszokból kerül kiszámításra a két konjunktúraindex, melyek értéke –100 és +100 között mozoghat, ahol a nagyobb érték jelenti a kedvezőbb helyzetmegítélést. Októberi felmérésünk szerint úgy a vállalatok, mint a lakosság helyzetértékelésében látszik a vírus második hullámának megjelenése. Ennek megfelelően mindkét index értéke alacsonyabb a nyári hónapokban mértnél, de szeptemberhez képest kismértékű javulást mutatnak.

Nem a vakcinától van félnivalónk, hanem a vírustól! – Tények a koronavírus elleni vakcinákról

A koronavírus-világjárvány hatására legtöbben olyan – virológiai, epidemiológiai, belgyógyászati – fogalmakat ismerhettünk meg, mint az antitest, a vírus reprodukciós ráta, a citokin vihar, és a szélesebb közvélemény cserél eszmét a halálozási rátáról, a SARS-CoV-2 életképességéről, a védekezési módok hatékonyságáról. Létezik azonban egy olyan terület, amelyre a szakértőkön kívül mások nem merészkednek, és az ismeretterjesztő írások keretei nem elég nagyok ahhoz, hogy valóban átláthatóvá és érthetővé tegyék a fejlemények hátterét a többségünk számára. Ez a gyógyszerfejlesztés és a vakcinafejlesztés területe.

Nehéz időszak után 2021-ben megkezdődhet a kilábalás

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. előző negyedéves, június közepi prognózisa óta megérkezett Magyarországra a járvány második hulláma, amely várakozásaink szerint az első hullámnál kisebb gazdasági károkat fog okozni. Ennek következtében legfrissebb prognózisunk és a június óta beérkezett adatok alapján a magyar gazdaság visszaesése az idén kismértékben 5 százalék feletti lehet és a 2019-es szintjét csak 2022-ben érheti el. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vírushelyzet alakulása továbbra is jelentős kockázatot jelent az előrejelzés szempontjából.

A sörpiaci szabályozás megváltoztatása fogyasztó- és kkv-barát intézkedés

Az elmúlt évtized többek között jelentős változásokat hozott az élelmiszerpiacot befolyásoló fogyasztói szokások terén is. Ennek hátterében olyan részben, vagy teljesen új jelenségek fedezhetőek fel, mint az egészség- illetve környezettudatosság, az elsődleges termelők érdekeit jobban figyelembe vevő méltányos kereskedelem (fair trade), az organikus termékek iránti igény fokozódása, vagy a globális termékek helyi jellegzetességeket felszámoló hatásával szemben támaszként szolgáló helyi, kézműves termékek iránti kereslet növekedése. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában éppen zajlik a kézműves, helyi sörök forradalma (Craft Beer Revolution), a fogyasztók egyre inkább ezeket a termékeket részesítik előnyben az univerzális márkákkal szemben. Az USA piacán a kézműves sörök mennyiségi-részesedése 2019-ben 13,6 százalékot ért el, miközben árbevétel részesedésük a teljes amerikai sörpiacon meghaladta a 25 százalékot. Ez utóbbi jelenség elsősorban annak köszönhető, hogy a kézműves sörök átlagára mennyiségi egységre vetítve meghaladja a nagyipari termékek árát.

Az európai helyreállítási alapról szóló brüsszeli javaslat csak változtatások után támogatható

A koronavírus okozta gazdasági válság hatásainak enyhítését célzó, Next Generation EU-nak (NGE) nevezett helyreállítási csomag több mint egy évtizedes tabut dönt meg azáltal, hogy az Európai Unió tagállamainak – déli országok által már régóta szorgalmazott, ám az északi tagországok által kitartóan ellenzett – közös adósságvállalását eredményezi. A Századvég Gazdaságkutató elemzése arra keresi a választ, hogy a helyreállítási alap milyen következményekkel járhat Magyarország és a kelet-közép európai régió számára.

Idén visszaesés – jövőre felpattanás

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. előző negyedéves, március közepi prognózisa óta már sokkal világosabban lehet látni a koronavírus magyar gazdaságra gyakorolt hatásait. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az előrejelzéssel kapcsolatos bizonytalanságok továbbra is jelentősek, tekintettel arra, hogy a külső kereslet és így a magyar gazdaság helyreállásának üteme nem ismert még, illetve a járványveszély sem múlt el teljesen, de még a gazdasági károk sem láthatóak számszerűen.

A koronavírus-járvány gazdasági következményei: a vállalkozások többsége még idén javulást vár

Elemzésünkben a Századvég Gazdaságkutató vállalati kutatásai alapján mutatjuk be a koronavírus nyomán kialakult helyzetet, illetve a gazdasági szereplők várakozásait. A kutatások során 1000 kkv (kis-, közepes- és mikrovállalat) vezetőjét kérdeztük meg arról az elmúlt hónapokban, hogy milyennek ítélik a gazdasági helyzetet, illetve hogyan érintette vállalkozásukat a koronavírus.

A magyar gazdasági mentőcsomag európai viszonylatban is kiemelkedő elszántságot tükröz

A magyar kormány által bemutatott gazdaságvédelmi akcióterv kiemelkedik az Európai Unió országai által eddig bemutatott gazdaságélénkítő intézkedések közül. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által gyűjtött adatokból az is jól látszik, hogy a magyar akcióterv méreteiben, léptékében és hosszútávú hatásaiban is a nagy gazdasági tartalékkal rendelkező európai országok által bejelentett intézkedésekhez hasonlítható.