HÍREK


Nincsen ingyen ebéd – szakértő az uniós mentőcsomagról

Senki sem gondolhatja komolyan, hogy az a forrás, amit a tagállamok megkapnak, „ingyenpénz” lenne – mondta lapunknak Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza. A szakértőt Szabó Tímea és más ellenzéki képviselők uniós mentőcsomaggal kapcsolatos kommunikációja kapcsán kértük tisztázásra.

A Gyurcsány vezette baloldal Magyarország kárán nyerészkedne

Több hét kiélezett küzdelem után december 10-én megszületett a megállapodás Brüsszellel az uniós költségvetés és helyreállítási alap ügyében. A tárgyalások során a magyar és lengyel kormányfő elérte eredetileg kitűzött célját, ugyanis migrációs és genderkérdésekkel összefüggésben nem lesz lehetőség forrásmegvonással büntetni Magyarországot és Lengyelországot. A hazai baloldali erők – félreértelmezve a megállapodás lényegét – saját győzelmet kiáltottak, és azt hangsúlyozzák, hogy nem lesz akadálya Magyarország szankcionálásának a jövőben. E fejleményekre tekintettel érdemes közelebbről megvizsgálni a „jogállamisági" mechanizmus kapcsán a baloldal által követett stratégiát, valamint a mögötte meghúzódó motivációkat. Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzőjének véleménycikke.

Az európaiak reális klímacélokat és igazságos egyezményt várnak el az Unió vezetőitől

December 10-én és 11-én tartja idei utolsó ülését az Európai Tanács. Az eseményen a kormányfők döntenek a Bizottság 2030-as éghajlatvédelmi célszám emelésére vonatkozó javaslatáról. A jelenlegi 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célérték módosítása 55 százalékra a legtöbb országnak – és így azok állampolgárainak – jelentős többletköltséget okozhat, ezért az ülésen éles vita várható. A Századvég az Európa Projekt című kutatás eredményeinek alapján elemezte az EU 27 tagállama és az Egyesült Királyság polgárainak véleményét a döntés során mérlegelendő főbb dilemmákról.

Az európaiak többsége továbbra is aggodalommal tekint az illegális migrációra

A Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében a Századvég „Európa Projekt” elnevezésű átfogó közvélemény-kutatásának bevándorláshoz kapcsolódó eredményeit tekinti át és értelmezi. Az adatokból jól látszik, hogy az európai társadalmak több fontos területen egyetértenek a migráció tágabb kérdéskörében.

A magyarok szerint a Gyurcsány vezette ellenzék ártott az országnak, amikor Brüsszeltől hazánk megbüntetését követelte

A Gyurcsány Ferenc vezette magyar ellenzéki összefogás pártjai évek óta követelik Brüsszelben Magyarország megbüntetését. A baloldali pártok egyes politikusai közvetlenül is részt vettek a szankciókat megalapozó uniós döntések, jelentések előkészítésében. Amikor Brüsszel végül – a közös költségvetés elfogadása előtti utolsó pillanatban – előállt a kifizetésekhez kapcsolt büntető feltételekkel, az ellenzéki politikai erők aggódni kezdtek az uniós források elvesztéséért. A Századvég közvélemény-kutatásában megvizsgálta, hogyan vélekednek a magyarok a baloldal ellentmondásos tevékenységéről.

Magyarország ellenáll a klímaváltozással kapcsolatos szélsőségeknek

Az elmúlt években jelentősen nőtt a klímaváltozás témájának szerepe az európai politikában és közbeszédben. A túlzó érzékenyítés és a politikai polarizáció az emberek egyre nagyobb tömegét két szélsőség – az éghajlatváltozás tagadása és a jelenség következményeitől való rettegés – irányába orientálja. Az Európai Tanács a héten tárgyalja a közösség 2030-as üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó célkitűzésének emelését, így a téma rendkívül aktuális. A Századvég az Európa Projekt című kutatása alapján megvizsgálta az Európai Unió 27 tagállamában és az Egyesült Királyságban lakó emberek klímaváltozással kapcsolatos attitűdjét. Az eredmények alapján a vizsgált országok közül a magyarok a legkevésbé fogékonyak a szélsőségekre.

A magyarok elutasítják Soros javaslatát az ország megbüntetésére

Nagy vihart kavart a hazai közéletben, hogy Soros György a közelmúltban két publicisztikát jelentetett meg a Project Syndicate oldalán, melyekben – Magyarország és Lengyelország költségvetési vétóját kritizálva – azt javasolta Brüsszelnek, hogy lépjen fel a magyar és lengyel törekvésekkel szemben. Az amerikai spekuláns szerint az Európai Unió akkor lesz képes „az értékeihez hű nyitott társadalomként túlélni”, ha Brüsszel nem tesz kompromisszumot a jogállamisági záradék ügyében. E fejleményekre tekintettel a Századvég megvizsgálta a magyar lakosság álláspontját Soros György személyéről és tevékenységéről, valamint az általa megfogalmazott illetve szorgalmazott javaslatokról Európa és Magyarország jövőjével kapcsolatban.

A demokráciára is veszélyt jelent az alapjövedelem

Az ilyen és ehhez hasonló rendszerek nem csupán irreálisak és hatástalanok.

Az európaiak nem migránsok betelepítésével, hanem a gyermekvállalás ösztönzésével állítanák meg a népességfogyást

A család intézménye ugyan évezredes tartópillére az európai társadalmaknak, napjainkban a radikális baloldal – a tömeges migráció és a nyílt társadalom eszméinek népszerűsítésével – egyre intenzívebben törekszik megkérdőjelezni a család, illetve a gyermekvállalás jelentőségét. Ennek jegyében Ylva Johansson belügyekért felelős brüsszeli biztos kijelentette, hogy nézete szerint szükség van a bevándorló munkaerőre, mert az európai társadalom öregszik. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készített elemzés megvizsgálta, hogy az európaiak (EU27+Egyesült Királyság) hogyan vélekednek a család, valamint a családalapítás fontosságáról, a népességfogyás által előidézett problémák megoldásáról, valamint a gyermekvállalást ösztönző állami segítségnyújtásról. A felmérésből kiderül, hogy – a Brüsszel és a radikális baloldal törekvései ellenére – az európai polgárok elsöprő többsége továbbra is elkötelezett a család intézménye mellett, továbbá a jelentkező demográfiai nehézségek megoldását nem a migrációban látja.

A magyar érdek az, hogy Romániának stabil kormánya legyen

Szokták mondani, hogy egy jó szomszéd néha többet ér, mint sok rossz rokon, és lássuk be, ebben sok igazság van. Egy olyan szomszéd, akivel harmonikus, baráti a kapcsolat, sokat javíthat az életminőségen, sok mindent könnyebbé, egyszerűbbé tehet, ugyanakkor egy rossz szomszéd rendesen meg tudja keseríteni a mindennapokat. A szomszédokkal minden esetben vannak közös ügyeink, ha más nem, az elválasztó közös kerítés karbantartása. De általában nem csak ennyiből áll a kapcsolat, és ahhoz, hogy a jó viszony fennmaradjon, más is kell. Törekedni kell a súrlódási lehetőségek minimalizálására, szükség van valamennyi toleranciára és a kölcsönös gesztusokra is. Akkor is kell köszönni, érdeklődni a hogylétük felől, esetleg áthívni egy baráti (jószomszédi) beszélgetésre, hogyha néha az idegeinkre is mennek, mert furcsák a szokásaik, hangosan hallgatják a zenét, zavaró a kutyájuk ugatása, vagy éppen nem tolták el a havat a házuk elől, pedig kötelességük volna. Nem könnyíti meg dolgunkat az a tény sem, hogy ahhoz hogy ki legyen a szomszédunk, csak a legritkább esetben van közünk, ezt adottságként kell kezelnünk.

Tizenhat éve árulta el Gyurcsány először a magyarokat

A nemzeti összetartozást nem lehet aktuálpolitikai számítások tárgyává tenni

Ifj. Lomnici Zoltán a 888.hu-nak: A bevándorlók szavazatai a baloldali pártokat segítik

Miközben a koronavírus-járvány második hullámának kellős közepén van egész Európa, az Európai Bizottság azzal van elfoglalva, hogy migrációs csomagokat gyártson. A testület november 24-én mutatta be a migránsok integrációjáról szóló új cselekvési tervét. Ezen keresztül Brüsszel 34 millió migránst akar integrálni, akiknek ezzel együtt szavazati jog, lakás és állandó juttatás is járna. A témáról ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője nyilatkozott a 888.hu-nak.

Az európai polgárok háromnegyede a biztonság és az életvédelem jogait fontosabbnak érzi a szabadságjogoknál

Az elmúlt években vitatémaként gyakran került elő a biztonság és rend, valamint az emberi jogok és politikai szabadságjogok konfliktusának kérdése, például a tömeges migráció és a terrorizmus kapcsán. A 2020-ban világszerte tomboló vírusjárvány is rávilágított a szabadságjogok és a biztonság legitim szempontjai közötti részleges ellentétre. A Századvég Európa Projekt nevű kutatása alapján készült elemzés megvizsgálja, hogy az Európai Unió 27 tagállamában és az Egyesült Királyságban miként viszonyulnak a polgárok a rend és a szabadságjogok kérdéséhez, valamint hogyan látják a jogbiztonság és a jogegyenlőség érvényesülésének helyzetét a saját hazájukban.

Hinni vagy nem hinni? Még egyszer arról, hogy hihetünk-e a közvélemény-kutatásoknak

Bár még nem zárult le a 2020-as amerikai elnökválasztás, úgy tűnik, az amerikai közvélemény-kutatók (pollsterek) előrejelzései idén is meglehetősen félrementek. Ugyan a győztest ezúttal sikerült eltalálni, a talán leghíresebb összegző oldal, a fivethirtyeight.com 4 százalékkal mérte felül Bident, és több olyan csatatérállamban, amely végül nagyon szoros eredményt, vagy éppen Trump-győzelmet hozott, sima demokrata győzelemre számítottak. A gond nem is elsősorban az, hogy rosszak voltak a mérések néhány államban, hanem hogy az előrejelzések szisztematikusan tévedtek Biden irányába. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, nem kellett sok idő, hogy elkezdjék temetni a közvélemény-kutató iparágat, csakúgy, mint a 2019-es magyarországi önkormányzati választásokat követően. De valóban temetni kell a közvélemény-kutató cégeket? Lehet még hinni a közvélemény-kutatások eredményeiben? A cikkből kiderül, hogy mi az, ami reálisan elvárható a választási előrejelzésektől, illetve érdemes-e egyáltalán ilyeneket készíteni.

Konjunktúrakutatás: Novemberben a járványhelyzet borúlátóbbá tette a vállalkozások és a háztartások gazdasági várakozásait

A Századvég Gazdaságkutató 2019 augusztusa óta készíti el hónapról hónapra vállalati, illetve lakossági konjunktúraindexét. Felmérésünk novemberi eredménye szerint úgy a lakosság, mint a vállalatok közérzete romlott az előző hónaphoz képest. Ezt a súlyosbodó vírushelyzet és a szigorodó korlátozások magyarázzák. A lakossági index értéke az előző havi –11,2 pontról –14,9 pontra, míg a vállalati index értéke az októberi –18,2 pontról –21,4 pontra csökkent a –100 és +100 közötti skálán. A két konjunktúraindex növekedése akkor várható, ha a vírushelyzet érdemben javul, és a korlátozások is jelentős mértékben lazulnak.