A magyarok többsége a védőoltástól várja a járvány megfékezését


December végén megérkezett Magyarországra az első adag koronavírus elleni vakcina, így elkezdődhetett az egészségügyi dolgozók, illetve a nagyobb létszámú szociális otthonok dolgozóinak és lakóinak oltása. Tekintettel arra, hogy az orvostudomány mai állása szerint a védőoltás jelenti a járvány megfékezésének leghatékonyabb módját, a Századvég megvizsgálta a lakosság oltási hajlandóságát, továbbá a magyarok véleményét a járvány terjedésének sebességével kapcsolatban.


A kutatás alapján megállapítható, hogy hazánkban a vírustagadó illetve oltásellenes nézetek társadalmi beágyazottsága egyre csekélyebb, a vakcinák megérkezésével tovább nőtt az oltási kedv. A felmérés rámutat ugyanis, hogy a decemberi 24 százalékról januárban 34 százalékra nőtt azon megkérdezettek aránya, akik biztosan beadatják maguknak a védőoltást, továbbá a válaszadók 28 százaléka – szemben az előző havi 25 százalékkal – úgy nyilatkozott, hogy valószínűleg élni fog az oltás lehetőségével. Ezzel párhuzamosan a magyarok 35 százaléka vélekedett úgy, hogy biztosan nem vagy valószínűleg nem adatja be magának a vakcinát, míg ez az arány novemberben 52, decemberben 48 százalék volt. Fontos megjegyezni, hogy világszerte fokozatosan nő a beoltottak száma: Izraelben már közel 2 millió fő (az ország lakosságának 23 százaléka) kapta meg a védőoltást, míg az Egyesült Államokban 10 millió, az Egyesült Királyságban 3 millió, Olaszországban és Oroszországban 800-800 ezer ember.1 Ennek nyomán a magyarok is érzékelik, hogy a vakcina veszélytelen, jelentős mellékhatásai nincsenek, amely körülmény növeli az oltási hajlandóságot illetve a védőoltással kapcsolatos bizalmat.

 

1Adatok letöltése: 2021.01.14. 8:54, https://ourworldindata.org/covid-vaccinations

Kijelenthető továbbá, hogy a magyar lakosság reálisan ítéli meg a járványhelyzet alakulását. A kutatás rávilágít arra, hogy a megkérdezettek 58 százaléka látja úgy, hogy a járvány terjedése stagnál a környezetében, míg a 23 százalékuk szerint lassul vagy megállt. Azoknak az aránya, akik a koronavírus terjedésének gyorsulását tapasztalják, mindössze 13 százalékra tehető. A jelenség részben a biztonsági intézkedések fegyelmezett lakossági betartására, részben pedig a vakcináció megindulására vezethető vissza. Érdekesség, hogy novemberben még a válaszadók fele (50 százaléka), decemberben 36 százaléka vélte úgy, hogy a járvány terjedése gyorsul a saját környezetében. A koronavírus térhódításának lassulása ellenére azonban továbbra is kulcsfontosságú a védelmi intézkedések betartása, ugyanis a veszély nem múlt el.