A Gyurcsány vezette baloldal Magyarország kárán nyerészkedne


Több hét kiélezett küzdelem után december 10-én megszületett a megállapodás Brüsszellel az uniós költségvetés és helyreállítási alap ügyében. A tárgyalások során a magyar és lengyel kormányfő elérte eredetileg kitűzött célját, ugyanis migrációs és genderkérdésekkel összefüggésben nem lesz lehetőség forrásmegvonással büntetni Magyarországot és Lengyelországot. A hazai baloldali erők – félreértelmezve a megállapodás lényegét – saját győzelmet kiáltottak, és azt hangsúlyozzák, hogy nem lesz akadálya Magyarország szankcionálásának a jövőben. E fejleményekre tekintettel érdemes közelebbről megvizsgálni a „jogállamisági" mechanizmus kapcsán a baloldal által követett stratégiát, valamint a mögötte meghúzódó motivációkat. Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzőjének véleménycikke. Az eredeti cikk 2020. december 11-én jelent meg az Origo oldalán.


Kiindulópontként fontos leszögezni, hogy a Brüsszel által eredetileg felvetett jogállamisági mechanizmus azért volt elfogadhatatlan hazánk és Lengyelország nemzeti kormányai számára, mivel az esetleges elfogadása esetén e koncepció magában hordozta volna azt a veszélyt, hogy amennyiben Magyarország – a nyílt társadalom határokat nem ismerő víziójával szembehelyezkedve – továbbra is az illegális migráció megfékezésére törekszik, akkor Brüsszel az uniós források megvonásával büntethette volna az országot. A kormányzat álláspontja találkozott a magyarok többségének elvárásaival, ugyanis – ahogy a Századvég közvélemény-kutatása rávilágított – a válaszadók 84 százaléka elfogadhatatlannak ítélte, hogy a járványhelyzet ellenére Brüsszel a határok megnyitását, illetve az illegális migránsok beengedését követelje meg a gazdasági segítségért cserébe.

Mindeközben a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal – feltételezhetően Soros György Project Syndicate portálon megjelent írásain felbátorodva – intenzív lobbitevékenységbe kezdett az ország megbüntetése érdekében,  majd a patthelyzet számukra kedvezőtlen kimenetelű feloldódása után is a Magyarországtól történő jövőbeli forrásmegvonás „lehetőségét" ünnepelték. A Demokratikus Koalíció és szövetségesei akciója azonban több szempontból is aggályosnak tekinthető.

Egyfelől valószínűsíthető, hogy a baloldal az általa pártolt büntető intézkedésekkel gazdasági recessziót kíván előidézni, mert reményeik szerint így könnyebbé válna számukra a nemzeti kormány leváltása. Ennek tükrében könnyen belátható, hogy a baloldali ellenzék – amennyiben pillanatnyi politikai érdekei így kívánják – Magyarország gazdasági stabilitását is kockára tenné a politikai játszmái érdekében. Nem szabad elfelejtenünk, hogy  az országot jogosan megillető uniós források elvételének legnagyobb kárvallottjai a magyar polgárok lennének,  így jogosan tehető fel a kérdés, hogy a volt kormányfő és szövetségesei milyen alapon helyezik előbbre saját politikai túlélésüket, mint Magyarország érdekeit? Másfelől fontos kihangsúlyozni, hogy Európa – és benne hazánk – már hónapok óta a koronavírus-járvány térhódításával járó gazdasági és egészségügyi nehézségek enyhítésével, az emberéletek és a munkahelyek védelmével van elfoglalva. Ebben a szorongatott helyzetben a jogállamiság álcája mögé rejtett politikai büntető feltételek, illetve az ezekkel járó esetleges pénzügyi szankciók támogatása nem egyeztethető össze a felelős politikai gondolkodás követelményeivel.

Összegezve kijelenthető, hogy  a balliberális erők mind a koronavírus-járványt, mind az uniós költségvetés megalkotásának folyamatát politikai haszonszerzésre, a saját hatalomra kerülésük elősegítésére kívánják felhasználni.  Kérdéses azonban, hogy a nemzeti érdekek zárójelbe tétele, a társadalom szélesebb körei számára elfogadható politikai víziók hiánya, továbbá a hatalom és a pénz megszerzésének minden egyéb szempontot felülíró vágya-e a legésszerűbb út a választók bizalmának elnyeréséhez.

Szerző: dr. Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője