HÍREK

Soros és európai szövetségesei Brüsszel segítségével gyakorolnának nyomást Magyarországra

December 10-én megszületett a megállapodás Brüsszellel a 2021-től 2027-ig terjedő időszakra vonatkozó uniós költségvetés és a Covid 19-helyreállítási alap ügyében. A létrejött kompromisszum keretében hazánk és Lengyelország elérte eredetileg kitűzött célját: jogállamiságinak álcázott politikai nyomásgyakorlás segítségével nem lehet forrásmegvonással szankcionálni egyetlen uniós tagállamot sem. A tárgyalásokat illetve az egyezséget a nyílt társadalom erői sem hagyták szó nélkül, elégedetlenségüknek adtak hangot a nemzeti erők sikere kapcsán.

A nemzeti kormány nem az emberekkel fizetteti meg a koronavírus-járvány okozta válság árát

Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának kezdetén, napirend előtti felszólalásában összegezte a koronavírus elleni küzdelem elmúlt két hónapját, majd lefektette a gazdaság újraindítását célzó kormányzati intézkedések alapjait. – dr. Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzőjének gyorselemzése

Krízisálló-e a magyar gazdaság?

2020-ban bekövetkezett az, amire a piaci elemzők közül sokan számítottak: véget ért a világgazdaság modern történeténekleghosszabb konjunktúraciklusa. A koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett egészségügyi intézkedések, biztonsági korlátozások a világban mindenütt a gazdaság lassulását eredményezték, a pandémia krízist idézett elő. Ilyen válságra számítottak? Biztosan nem. A járvány, hasonlóan egy háborús helyzethez, a reálgazdaság keresleti és kínálati folyamatainak váratlan lefagyását eredményezte. Ettől eltérő módon a 2008-as nagy recesszióban a pénz- és hitelgazdaság belső egyensúlytalanságai alkották a kiváltó okot. Mivel akkoriban a növekedés forrásai azonnal kiszáradtak (megbénult a hitelezés, összeomlott a bizalom), a gazdaság újraindítása rendkívül hosszadalmas folyamatnak bizonyult, több évet vett igénybe. Az eltérő kiindulópontok ellenére, vajon hasonlóak a kilátásaink ma is?

Gyorselemzés - Megszorítások helyett továbbra is a gazdaság élénkítésén lesz a hangsúly

Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitóján összefoglalta a gazdaságvédelmi akcióterv eredményeit, és felvázolta a gazdaság újraindítását célzó kormányzati intézkedéseket az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan. – dr. Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzőjének gyorselemzése

A magyarok többsége elítéli az oltási rendet megszegő politikusokat

Nagy vihart kavart a hazai közbeszédben, hogy Gyöngyös ellenzéki polgármestere, Hiesz György január elején – az oltási tervben foglaltakat megkerülve – jogosulatlanul kapott védőoltást a koronavírus ellen, továbbá Újbuda DK-s polgármestere, László Imre is soron kívül jutott hozzá a vakcinához. Az oltási terv megalkotásának indoka az volt, hogy a magyarok a veszélyeztetettség sorrendjében kerülhessenek beoltásra, biztosítva ezzel a rászoruló csoportok, az idősek és krónikus betegek elsőbbségét. Mivel a közéleti szereplők vállát – különösen járványhelyzetben – fokozott felelősség nyomja a példamutatás tekintetében, a Századvég megvizsgálta a magyar lakosság álláspontját az oltási rend betartásának fontosságáról.

A magyarok jelentős többsége támogatja a fiatalok jövedelemadó-mentességét

Orbán Viktor miniszterelnök januárban bejelentette, hogy – a fiatalok munkába lépésének elősegítése illetve a foglalkoztatási mutatók további javítása céljából – 2022-től a 25 éven aluli fiatalokat teljes személyi jövedelemadó-mentesség fogja megilletni. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter kihangsúlyozta, hogy az intézkedés révén a következő évtől a fiatalok megtakarításai átlagosan havi 40 ezer forinttal, éves szinten félmillió forinttal növekedhetnek. A Századvég megvizsgálta a magyar lakosság álláspontját a 25 év alattiak adókedvezményéről.

A magyarok többsége felelősségre vonná az oltásellenes és a hatékony védekezést akadályozó politikusokat

Tovább folytatódik a lakosság beoltása Magyarországon, az egészségügyi dolgozókat, illetve az idősotthonok lakóit és munkatársait követően hamarosan a 89 év felettiek juthatnak hozzá a koronavírus-elleni vakcinához. Aggodalomra ad okot azonban, hogy egyes politikai pártoktól és szereplőktől oltásellenes megnyilvánulások láttak napvilágot. Gyurcsány Ferenc pártja, a Demokratikus Koalíció petíciót indított a kínai vakcina alkalmazása ellen. Fekete-Győr András először az orosz, majd a kínai oltóanyag kapcsán vetette fel, hogy először a kormánytagok oltassák be magukat vele. A Jobbik szintén kritikus közleményt adott ki a szóban forgó vakcinák kapcsán. Tekintettel e fejleményekre, valamint arra, hogy az orvostudomány mai állása szerint a védőoltás a leghatékonyabb eszköze a járvány megfékezésének, a Századvég megvizsgálta, hogy mi a magyar lakosság álláspontja a vakcinákról, az oltásellenességről, illetve az eredményes védekezés – bizonyos eredetű vakcinák támadásával megvalósuló – hátráltatásáról.

Konjunktúrakutatás: Januárban a vállalkozások és a háztartások konjunktúraérzete is javult

A Századvég Gazdaságkutató 2021. januári felmérése szerint úgy a lakosság, mint a vállalatok konjunktúraérzete javult az előző hónaphoz képest. A kutatás eredményei szerint a –100 és +100 közötti skálán értelmezett indexek értéke a lakosság esetében a decemberi –10,6 után –6,4 pontra , míg a vállalatok esetében –16,4-ről –12,2 pontra nőtt. Mindkét mutató tehát kismértékben negatív konjunktúraérzetről árulkodik, amelyet vélhetően a folyamatosan meghosszabbításra kerülő korlátozások is táplálnak, bár a pesszimizmus folyamatosan csökken. A konjunktúraérzet további érdemi javulására akkor lehet számítani, ha a korlátozások jelentős mértékben lazulnak, a gazdaság működése pedig vissza tud térni a normális kerékvágásba.

A baloldal szavazatszerzésre használná a vakcinát

December vége óta folyamatosan zajlik a koronavírus elleni védőoltások beadása Magyarországon, január közepéig már közel 120 ezer ember kapta meg a vakcinát. Mindeközben Fekete-Győr András, a Momentum elnöke azzal a javaslattal állt elő, hogy mindenki kapjon 100 ezer forintot, aki beadatja magának a védőoltást. Kérdésként merül fel, hogy az ilyen és ehhez hasonló felvetések vajon mennyiben találkoznak a magyar választók elvárásaival?

Válsághasonlóságok

„A koronavírus-járvány és a klímaváltozás jövőbeli kockázatai között több hasonlóságot látunk. Leginkább abban, hogy mindkét jelenség hatásait azok az államok tudják hatékonyan kezelni, amelyeknek stabil a gazdaságuk és döntésképes a kormányzatuk” – mondták lapunknak a Századvég Gazdaságkutató Zrt. szakértői.

Századvég-kutatás: Az Európai Unió minden országára jellemző, hogy inkább a családtámogatást választanák a migrációval szemben

A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) és a Századvég Alapítvány közös online konferenciát tartott, ahol az Európa Projekt család kérdéskör kutatási eredményeit mutatták be. A kutatásból egyértelműen és világosan kiderül, hogy nemcsak Magyarországon, hanem Európa többi országában is fontos a család intézménye, és a megkérdezettek többsége szerint a kontinens népesedési problémáját nem bevándorlással, hanem a születendő gyerekek számának növelésével kell megoldani. A konferencia nyitóbeszédét Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter tartotta.

4,6 százalékos visszaesés a harmadik negyedévben

Az idei harmadik negyedévben a koronavírus gazdasági hatása enyhébb volt, a kevésbé szigorú korlátozások miatt a gazdasági teljesítmény 4,6 százalékkal esett vissza. A gazdaság újraindulását mutatja az is, hogy a negyedéves növekedés 11,4 százalékot tett ki.

A Kúria szerepe a korrupció elleni küzdelemben

A korrupció elleni harc történelmileg és nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőségű, a probléma folyamatosan jelen van kontinensünkön is. A harc eszköztárának egyik legfontosabb eleme az egységes és kiszámítható ítélkezési gyakorlat, ezen belül is fontos szerep hárul a legfőbb ítélkezési fórumokra.

Kanyarban előzni

Az UNCTAD (ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája) legfrissebb jelentésének megfelelően, 2020 első felében globális szinten az FDI (külföldi működőtőke-befektetések) összege összehasonlítva az előző év azonos időszakával, 49 százalékkal esett vissza. Az év egészére vonatkozó előrejelzésük szerint a visszaesés mértéke 40 százalék körül fog alakulni. A jelenség hangsúlyosabban a fejlett gazdaságokat (Észak-Amerika és Európa) érintette, ahol a visszaesés 75 százalékos volt, ami összegszerűen 98 milliárd dollárral kevesebb FDI-áramlást jelent. Ennek következménye, hogy 2020 első felében a nemzetközi FDI-áramlás az 1994-es év szintjére esett vissza, tulajdonképpen lenullázva a „hiperglobalizáció" korának eredményeit a befektetések terén. Európa egészét tekintve, a tőkekivonások következtében a visszaesés meghaladta a 100 százalékot. Világszinten a bejelentett új projektek száma 37 százalékkal esett vissza az előző évhez képest, ami nem sok jóval kecsegtet, és elhúzódó válságot jelez előre. A remények szerint csupán az elhalasztott beruházások termőre fordulásának csúszása mindenképpen hatással lesz a világgazdaság válságból való kilábalási ütemére, és várhatóan lassítani fogja azt.

A magyarok többsége a védőoltástól várja a járvány megfékezését

December végén megérkezett Magyarországra az első adag koronavírus elleni vakcina, így elkezdődhetett az egészségügyi dolgozók, illetve a nagyobb létszámú szociális otthonok dolgozóinak és lakóinak oltása. Tekintettel arra, hogy az orvostudomány mai állása szerint a védőoltás jelenti a járvány megfékezésének leghatékonyabb módját, a Századvég megvizsgálta a lakosság oltási hajlandóságát, továbbá a magyarok véleményét a járvány terjedésének sebességével kapcsolatban.